Egyre nagyobb a baj: már a Nagy Korallzátonyt fenyegeti az El Niño
Bár korábban úgy tűnt, némi javulás kezdődött a Nagy Korallzátonynál, de újabb romlás indult, és fokozott veszélynek van kitéve.
Bár korábban úgy tűnt, némi javulás kezdődött a Nagy Korallzátonynál, de újabb romlás indult, és fokozott veszélynek van kitéve.
Valamilyen formában azok az állatok is képesek asszociatív emlékeket alkotni, amelyek nem rendelkeznek a klasszikus értelemben vett aggyal – állapította meg egy új kutatás.
A gyárakban már bizonyítottak, most korallokat mentenek a digitális ikrek – adott hírt a Siemens arról, hogy a tengeri élővilág feltérképezésében használni kezdik a technológiát.
Lehallgatta a víz alatt egy újratelepített, helyreállított korallzátony életét egy kutatócsoport Indonéziában, és a felvételek arról tanúskodnak, hogy a zátony új életre kelt.
Felére csökkent a világ korallzátonnyal borított területe az 1950-es évek óta a túlhalászat, a bolygó melegedése, a környezetszennyezés és az élőhelyek pusztulása miatt – derült ki több ezer kutatás elemzéséből.
Lenyűgöző mélytengeri korallkerteket fedeztek fel a kutatók a délnyugat-ausztráliai Bremer Marine Park víz alatti kanyonjaiban.
Még a "szuperkorallok" is bajba kerülhetnek az egyre melegedő óceánokban, ezek a nagy hőmérsékletingadozásokhoz szokott korallok is csak korlátozottan tudnak ellenállni a víz szokatlanul magas hőmérsékletének.
Csaknem 90 százalékkal kevesebb a bébikorall az ausztrál Nagy-korallzátonynál, mint az 1990-es években volt – derült ki egy új tanulmányból, amely a zátonyt sújtó közelmúltbeli tömeges korallfehéredéseket teszi felelőssé a jelenségért.
Ha korallzátonyról beszélünk, a legtöbben valamilyen egzotikus helyre gondolnak, mondván, valószínűleg csak ott fordulnak elő ilyesmik. Most kiderült, hogy a hozzánk közel eső Olaszországban is van ám egy, és nem is kicsi.
A szennyezett folyóvíz a legnagyobb akadálya annak, hogy a Nagy-korallzátony regenerálódjon – ezt állapította meg egy ausztrál tanulmány.
A korallzátonyoknak 9-12 évre van szükségük a teljes regenerálódáshoz egy-egy jelentős természeti katasztrófa, például a globális felmelegedés okozta tömeges korallfehéredés vagy pusztító erejű vihar után – állapították meg az ausztráliai Southern Cross Egyetem kutatói.