Fontos térkép készült 2 millió műholdfelvételből
Elkészült a világ korallzátonyait rögzítő és monitorozó átfogó atlasz több mint kétmillió műholdas felvétel segítségével – közölte az Arizonai Állami Egyetem.
A Microsoft társalapítójáról, Paul Allenről elnevezett, 2017-ben indult Allen Coral Atlas program műholdalapú globális térképe átfogó és példa nélküli módon ad képet a korallzátonyok változásairól, az ökoszisztémák megőrzése és a gyors reagálás szempontjából fontos információkat szolgáltatva a tudósoknak, döntéshozóknak, politikusoknak és a zátonyokat gondozó hatóságoknak, közösségeknek.
Ez az első ilyen nagyfelbontású térkép, mely a felhasználókat részletes információval látja el a helyi korallzátonyokról, beleértve a korallokon kívül egyéb tengeralatti struktúrákat is, mint a homok, a kőzet, a növényzet.
A projekt legnagyobb eredménye, hogy egységes képet ad a teljes korallzátonybiomról – mondta Greg Asner, az Allen Coral Atlas ügyvezető igazgatója, az Arizonai Állami Egyetem globális kutatási központjának vezetője. Kifejtette, hogy több száz, terepmunkán dolgozó munkatárs működött közre, akik helyi információkat szolgáltattak a zátonyokról, így a műholdakat és a szoftvereket a megfelelő régiókra tudták irányítani.
A térkép készítői ötven méteres mélységig vizsgálták az érintett területeket. Asner szerint a világ korallzátonyainak mintegy háromnegyedét nem térképezték fel ilyen mélységig, sok korallzátonyt pedig semmilyen mértékben sem.
Az atlasz része egy korallfehéredést monitorozó rendszer is, ez azokat a korallokat vizsgálja, amelyek stressznek vannak kitéve a globális felmelegedés és egyéb tényezők miatt. A világ korallzátonyai folyamatosan fehérednek. Az óceánok vizének melegedésével, szennyezettebbé és savasabbá válásával az egyes klímamodellek szerint 2050-re a zátonyok koralljaik akár 70–90 százalékát elveszíthetik. Eddig nem létezett olyan világszintű rendszer, amely képes megfigyelni ezeket a súlyos stresszhatás alatt álló életközösségeket.
A műholdak nagyfelbontású műszereik segítségével észlelik a zátonyok fényességében bekövetkező változásokat. Egy algoritmus segítségével állapítják meg, hogy a zátony stresszhatás alatt van vagy épp ellenáll a tengeri hőhullámoknak.
Ez a módszer segíthet abban, hogy a tudósok először lássák, hol, milyen mértékben alakult ki a korallfehéredés és ahol nem, ott azonosítani tudják az ellenálló fajokat. „A rendszer ökológusaink, távérzékeléssel foglalkozó tudósaink, szoftverfejlesztők és sok más munkatárs éveken át tartó munkájának eredménye” – mondta korábban Paulina Gerstner, az Allen Coral Atlas programigazgatója.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos hírekkel is szolgáló Facebook-oldalát.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
