A teljesen titkos kormányhatározatokon kívül majdnem 150 olyan döntés is született az év első 6 hónapjában, amelyet akár 20 évig sem ismerhetünk meg.
A pluszpénzből jut a beruházási alapba, Lázár János tárcájához és mint mindig, a „kormányzati infokommunikációra”. Döntöttek a kormányablakok dolgozóinak ruhapénzéről is.
A kormány szerint „a rendes üzleti kockázat mértékét meghaladó költségnövekmények kezelését” szolgálja a döntés.
Egy nem nyilvános kormányhatározat került a TISZA Párt politikusához, amelynek már az ötlete is nagy port kavart tavaly. Most kiderült, hogy 48 állami ingatlant – főleg üdülőket – értékesítenek. Ez ráadásul csak egy a tavalyi 635 ilyen típusú, titkolt döntés közül.
Az Energiaügyi Minisztérium kapja az összeget, de a 2027-es vizes vb rendezésére is átcsoportosított összegeket a kormány.
Tucatnyi 2013-as, eddig nyilvánosságra nem került kormányhatározatba nézhettünk bele, így kiderült, milyen döntéseiket igyekeztek titkolni Orbánék 10 évig. Van köztük több tízmilliárdos összegű állami cégfelvásárlás, kiderül az is, mi volt a titokzatos Albert Projekt, és miért nem akart a kormány célszámokat vállalni az uniós energia- és klímapolitika terén.
Tavaly 745 olyan határozatot hozott az Orbán-kormány, amely nem titkos ugyan, mégis elzárják a nagy nyilvánosság elől, méghozzá rögtön 20 évre. Ám néhány mégis kiszivárgott közülük: egyikkel a kormánytisztviselőket kötötték röghöz, másikkal a kirúgott katonák elhelyezkedését nehezítették, egy harmadik pedig kötelezővé tette egy Palkovics-közeli cég szoftverét az állami szférában.
Nem nyilvános kormányhatározattal hozta helyzetbe a kabinet Palkovics László exminiszter volt üzlettársának cégét, amelynek iratkezelő szoftverét több száz állami szervnél tette kötelezővé.
A Mátrai Erőmű az ország legnagyobb szén-dioxid- és kén-dioxid-kibocsátója, életben tartásával nemcsak uniós forrásokat kockáztat az ország, veszélyezteti a környéken élők egészségét, és hátráltatja a klímaváltozás elleni küzdelmet, hanem az adófizetők pénzét is égeti. Erre figyelmeztet a Magyar Természetvédők Szövetsége, amely egyszerűen lezombizza az erőművet.
Csaknem 40 milliárd forintnyi átcsoportosítást hajt végre a kormány az idei költségvetésben. Elvesznek pénzt a Honvédségtől, a közneveléstől és az állami beruházásoktól, hogy több jusson a Nemzeti Filmintézetre, Rogánnak kormányzati kommunikációra, gazdaságfejlesztésre és a közösségi közlekedés szinten tartására.
Csurran-cseppen az egészségügyi fejlesztési pénz Budapestnek; most 1,6 milliárdot utalt ki a kormány két kerületnek.
Ez mind a négy magyar orvosegyetemet érinti (Budapest, Debrecen, Szeged, Pécs), mert mindegyik alapítványi kezelésbe került.
Nem nyilvános kormányhatározatokkal juttatott százmilliókat az Orbán-kormány jobbára a Fidesz politikai céljait támogató határon túli szervezeteknek – főleg Erdélybe és a Felvidékre. Csak 2011-ben 787 millió forint közpénzt osztottak így szét – derült ki a hvg.hu által megismert, eddig titkolt kormánydöntésekből. Megnéztük, hová kerültek ezek az összegek.
Több tucat olyan határozatát kell kiadnia a kormánynak, amelyet 10 évig döntéselőkészítésre hivatkozva elzárt a nyilvánosság elől, majd még ezután sem akarta átadni őket, holott, mint most kiderült, nincs jogi alapja a titkolózásnak. A hvg.hu által indított közérdekűadat-perben a Fővárosi Ítélőtábla nemrég jogerősen is kimondta: a döntések nem titkolhatók tovább.
Újabb adag nem nyilvános kormányhatározatba nézhetett bele a hvg.hu. A tíz évvel ezelőtti dokumentumokból kiderült, hogyan igyekeztek titokban pénzeket elvonni területekről, vagy épp a lakossággal állampapírt vetetni. Kiderül az is, hogy miközben a nyilvánosságban tompították vagy elfojtották a környezetvédelmi aggályokat, egymilliárdosra rúgott az Audira kirótt kompenzáció, miután a gyár természetvédelmi területen építkezett. És miközben Brüsszellel keménykedett a kormány, eltitkolt egy határozatot, amelyben visszalépett egy EU elleni perből.
Kis híján 300 fővel emelné a kormány az iskolaőri állományt egy új határozat értelmében.
Az a szerda esti közlönyből még derült ki, hogy a minisztériumnak és az önkormányzatoknak hogyan kell majd osztoznia ezen az összegen.
A hvg.hu elérte, hogy megismerhesse az úgynevezett „kétezres”, azaz nem nyilvános kormányhatározatokat, legalábbis azokat, amelyek már több mint tíz évvel ezelőttiek. Az egyik ilyen, 2012-ben született dokumentumban feladatul szabta Orbán Viktor, hogy vizsgálják meg az egyes cégekre már kivetett válságadók kiterjesztését a gazdag magánemberekre. Akkoriban tervezték az állami gépjármű-kereskedő – egykori nevén: Merkur – feltámasztását is. De szóba került az embereit gyakran kirúgó vállalatok büntetőadója, vagy az EU-s pénzek elosztóinak számonkérhetősége is. A tervek döntő többségéből végül nem lett semmi.
Az indok: ezek „kiemelt társadalmi, politikai, gazdaságfejlesztési jelentőségű” beruházások.
Ötvenegy hónap alatt 607 olyan, belső használatra szánt határozatot hoztak az Orbán-kormányok, amelyekben semmi titkos nincs, a többségükről mégsem tudunk – ha a kormányon múlik, legalább 10 évig. Ilyen speciális rendelkezés írta elő például a kormányzati igazgatásban Orbán Viktor jóváhagyását a home office-hoz.
