Orbánék majdnem minden kormányülésen hoztak olyan döntést, amelyet akár 2114-ig is titokban tarthatnak

Ami a Karmelitában történik, az ott is marad – adná magát a párhuzam a kormányzati döntéshozatal nyilvánosságára a Las Vegas-i közhellyel élve, csak éppen az egykori Karmelita kolostor épülete nem zúzós legénybúcsúk, hanem kormányülések, fontos döntések helyszíne, ráadásul a kabinetüléseken Orbán Viktor személyzeti politikája miatt még kevesebb a nő, mint egy legénybúcsún.

A kormányzati döntéseinek nyilvánossága az ülések dokumentáltságával kezdődik, és már ez hiányos. Az első Orbán-kormány sokat kritizált intézkedése volt 1998-ban, hogy eltörölte a kabinetüléseken a hangrögzítést és a szó szerinti jegyzőkönyvezést. Majd miután a baloldali kormányok ezt visszaállították, 2010 után, újra hatalmon, megint változtattak és csak tartalmi összefoglaló készült – így van ez ma is.

Kormányülés a Karmelitában augusztus 21-én

Bóka János Facebook-oldala

Nem sokkal jobb a helyzet a meghozott döntések terén sem, hiszen az Orbán-kormány sok határozatát már a megszületése pillanatában elzárja a nyilvánosság elől. A döntéseknek csak egy részét teszik ugyanis közzé bárki számára hozzáférhető módon a Magyar Közlönyben. Másik részét titkosítják, vagy csak simán nem hozzák nyilvánosságra. Ennek megfelelően a határozatoknak négy típusa van: 

1. Vannak azok a kormányhatározatok, amelyek teljesen nyilvánosak, kötelező azokat közzétenni a Magyar Közlönyben, ezek sorszáma kezdődik egyessel, ezek az ezres határozatok.  
2. Vannak a nem titkos, de nem is közzétett kormányzati döntések, amelyek a kormány alá rendelt szerveknek adnak feladatot, sorszámuk kettessel kezdődik, ezek a kétezres határozatok.  
3. Vannak a minősített adatot tartalmazó, titkos kormányhatározatok, amelyek nem nyilvánosak, nem jelennek meg sehol, ezek a háromezres határozatok, mivel a sorszámuk hármassal kezdődik.
4. Vannak továbbá a nem nyilvános, általában munkaszervezési jellegű kormánydöntések, amelyek sorszáma négyessel kezdődik, ezek a négyezres határozatok. 

Ez sok döntés. A Magyar Közlönyben megjelent nyilvános, ezres határozatból idén az első félévben 193 volt, tavaly pedig 621 darab a teljes évben. Ezeket tehát bárki olvashatja. Ennél kevesebb az olyan, ami a másik három kategóriába esik, de ezek száma is több száz lehet évente. Abban ráadásul tág a kormány – praktikusan Orbán Viktor – mozgástere, hogy egy adott határozatot melyik kategóriába sorolja. 

A HVG közérdekű adatigényléssel rendszeresen kikéri a Miniszterelnöki Kormányirodától a nem nyilvános és a titkos kormányhatározatok számát, hogy érzékeltessük, mennyi olyan döntést igyekszik hosszabb-rövidebb időre eltitkolni a kabinet. Ezúttal 2024 első félévének adatait kértük ki a kormányzattól: hány kétezres, háromezres, illetve négyezres kormányhatározat született január 1-től július 1-ig.