Majdnem szabályozott pénzügyek helyett biztos pillérek
A vállalkozások belső problémáiból eredő pénzügyi válságok jelentős része elkerülhető lenne. Mutatjuk hogyan.
“Befújt a szél az ablakon” Magyar Péterhez egy tavalyi, nem nyilvános kormányhatározatot (a 2201/2023 sorszámút), ami a TISZA Párt politikusának Facebook-posztja szerint arról szól, hogy “miként kótyavetyélik el, játszák át haveri, családi körbe a nemzeti vagyon még megmaradt darabjait”.
Magyar közlése szerint a határozat 48 értékes ingatlant sorol fel, amelyet eladásra hirdetnek. Köztük állami cégek, a büntetés-végrehajtás, a tankerületek, nemzeti parkok, rendőrkapitányságok, a mentőszolgálat értékes balaton parti üdülőjét, oktatási- és rekreációs központjait – sorolja Magyar.
A Magyar Péter által hivatkozott, a sorszáma miatt “kétezresnek” hívott nem nyilvános – vagyis a Magyar Közlönyben meg nem jelent – kormányhatározatban foglalt állami ingatlanértékesítések terve ugyanakkor nem új, arról előként a HVG írt, még tavaly nyáron.
Akkor a HVG vette észre a 2024-es költségvetést megalapozó törvényjavaslat-csomagban, hogy a nemzeti vagyonról szóló törvény tervezett módosítása Nagy Márton gazdaságfejlesztési minisztert teszi meg a kormány „ingatlanügynökének”: az ő feladata lesz, hogy rendeletben kijelölje, melyek azok az ingatlanok, amelyeket a közeljövőben el kell adni.
Később pedig a Válasz Online megszerzett egy kormány-előterjesztést, amely a Gazdaságfejlesztési Minisztériumban készült 2023 májusában – vagyis még a törvényjavaslat benyújtása előtt –, és egy 74 tételből álló mellékletet tartalmazott az eladásra javasolt ingatlanokról. Az irat munkaanyag volt és arra lehetett akkor következtetni, hogy a végleges lista ennél szűkebb lehet.
A jelek szerint, ha a Magyar-féle dokumentum valósa a maga 48 tételt tartalmazó mellékletével, akkor valóban egy szűkített listát jelölt ki végül a kabinet. Magyar Péter egyébként a Facebook-posztban feltette a kérdést:
Hány nem nyilvános és titkosított kormányhatározatot hoztak tavaly? Miért titkosak ezek? Mi a tartalmuk?
Az első kérdésre egészen pontos választ ad a hvg.hu márciusi cikke: tavaly 635 darab úgynevezett kétezres határozatot hozott az Orbán-kormány. Ezzel a számmal tavaly majdnem megdöntötte saját rekordját az Orbán-kormány, mivel 2010 óta csak egy év volt, amikor ennél több ilyen döntés született:
De az ilyen, kétezres döntések csak a jéghegy csúcsát jelentik. Ezeken kívül 110 darab, szintén nem nyilvános, de sorszámozásuk szerint négyessel kezdődő úgynevezett négyezres döntést is hozott a kabinet. Sőt, 2023-ban a kormány 28, akár 90 évre is titkosított – nemzetbiztonsági vagy más érzékeny adatot tartalmazó – úgynevezett háromezres határozatot is hozott:
