Orbán-protokoll: a kormány behúzott kézifékkel tapossa a gázt
Egyszerre megszorít és bőkezű a 2024-es költségvetés. A kormányzati szektor működésében nagy a spórolás, még Orbán Viktor protokollkeretét is megnyesik. Nagy vasúti projekt nem lesz a Budapest-Belgrádon kívül, és nagy víziközmű-fejlesztés is szinte csak ipari parkokban, akkugyárak körül. Máshol marad a bőkezűség, folytatódik a vállalkozások intenzív támogatása egyebek mellett a Széchenyi-programmal.
Ez a kormány a „megszorítás” szót sem ismeri – tájékoztatta a közönséget Varga Mihály pénzügyminiszter a 2024-es büdzsé tervezetét felkonferálva a kormányinfón. A költségvetés fejezeti köteteiből kiderül, hogyan hívja a kormány a megszorítást:
a 2024. évi hiánycél eléréshez szükséges intézkedés miatti báziscsökkentés.
A báziscsökkentés egyébként azt jelenti, hogy nem kiadásbefagyasztásokról van szó, a karcsúsítás – elvileg – tartós, illetve az esetek nagy részében minden bizonnyal már az idei kiadásokat érinti, a csökkentést ugyanis minden esetben a 2023 évi eredeti előirányzathoz képest kell értelmezni. Miközben már folyamatban van a költségvetési intézményeknél betöltetlen és betöltött álláshelyek megszüntetése. Idén – elvileg – az intézmények az így felszabaduló bérkeretből fedezhetik a fizetésemeléseket.
Még Orbán és Áder protokollján is vágnak
A spórolás szinte minden minisztériumot, költségvetési intézményt, számtalan előirányzatot érint. Akad, ahol milliárdos visszanyesésekről van szó, másutt csak száz- és tízmilliókról, de a kormány az apróért is lehajol, vannak leginkább csak szimbolikusnak tekinthető, pár milliós megtakarítások.
Leginkább szimbolikusnak tekinthető például a kormányfői protokollkeret 45,4 millió forintos csökkentése 304,6 millió forintra. Az államfői protokollkeret, illetve a Magyarországra látogató külföldi állam- és kormányfők fogadásával kapcsolatos keret hasonló összegekkel csökken.
Más intézmények/előirányzatok nem ússzák meg ennyivel, néhány példa a teljesség igénye nélkül:
- Országos Atomenergia Hivatal: 732,6 millió forint csökkentés. (Az OAH-nak a Paks II. engedélyezése kapcsán keletkezik 525,4 millió forint felügyeletidíj-bevétele, így futja létszámbővítésre.)
- Egyes szociális, gyermekvédelmi, gyermekjóléti és fogyatékos személyek esélyegyenlőségét elősegítő ágazati szakmai programok támogatása: 1,2 milliárd forint csökkentés.
- Egyes szociális és fogyatékossággal élők társadalmi szervezeteinek támogatása: 308 millió forint csökkentés.
- Egészségügyi ellátási és fejlesztési feladatok (szakmai szervezetek számára): 3,2 milliárd forint csökkentés.
- Egészséges Budapest Program: a támogatási keret 10-ről 8,7 milliárdra csökken.
Állami beruházás alig lesz
A spórolás elsősorban a beruházásokat érinti, Lázár János építési miniszter első feladata az volt kinevezése után, hogy állítson le minden, még el nem kezdett projektet. A 2024-es költségvetés tervezete mindösszesen 3 ezermilliárd forintot irányoz elő beruházásokra és fejlesztésekre. Ez soknak tűnhet, de nem az, egyrészt azért, mert ebből 537 milliárdot a Honvédelmi Alap beruházásai tesznek ki.
Varga Mihály honvédelmi költségvetésnek nevezte a jövő évit, és valóban, a teljes honvédelmi ágazatot figyelembe véve 2024-ben a fejlesztési programok összértéke 746 milliárd forint (ezen belül 186 milliárd a légierő, 80 milliárd a légvédelem, 405 milliárd a szárazföldi képességek).
Az összeg 2025-ben 603 milliárd forintra, majd 2026-ban 501 milliárd forintra csökken. Abban az évben már csak a légvédelmi képességek fejlesztése visz el komolyabb pénzt, 119 milliárd forintot. Azért jegyezzük meg: a haderőfejlesztés már a háború előtt haladt, a beszerzések nagy értékűek és hosszú távúak. Kérdés persze, hova tartozik az, hogy az amerikai külügyi bizottság egyik republikánus tagja blokkolta HIMARS rakétarendszerek eladását Magyarországnak. James E. Risch a Washington Post cikke szerint közleményében kijelentette: Magyarország, ha akarja az üzletet, hozzá kell járulnia Svédország NATO-csatlakozásához. A magyar kormány nem hivatalos reakciójában – amit az Index tolmácsolt – „kamunak”, illetve „politikai lufinak” nevezte a cikket, a magyar kormány ugyan valóban érdeklődött a HIMARS rendszerek iránt, de nem most, hanem két évvel ezelőtt. Az amerikai féltől akkor a kormányzati verzió szerint nem érkezett válasz, most viszont a semmiből elővették az ügyet.
Ami az egyéb állami beruházásokat illeti, nagy vasútfejlesztés biztosan nem lesz – mármint a Budapest-Belgrád vonal kivételével.
A vasúti fejlesztések előirányzata 103 milliárd forint, ezen belül a Budapest-Belgrád előirányzata 103 milliárd forint.
Még mindig nem tudni, hogy e vonal felújítása/átépítése megtérül-e valaha is, mindenesetre a munkálatok elvileg elkezdődtek kínai hitelből, kínai-magyar (utóbbi Mészáros Lőrinc) kivitelezésben.
A paksi bővítés projektcége, a Paks II. Zrt. számára a büdzsé 100 milliárd forint tőkeemelést irányoz elő. Nem biztos, hogy erre a pénzre szükség lesz, a projekt sokéves csúszásban van, eddig is évről-évre jelentős tőkeemeléseket terveztek be, amire aztán nem volt szükség. A kormány elkötelezett a projekt befejezése, sőt felgyorsítása mellett, ezzel együtt az új erőműnek még mindig nincs végleges létesítési engedélye, a német kormány pedig nem adta meg az exportengedélyt az irányítástechnika leszállításához - igaz, Szijjártó nemrég azt nyilatkozta, hogy egyre biztosabb, hogy az új paksi reaktorok irányítástechnikáját a franciáktól vesszük a német Siemens helyett.
Víziközmű-fejlesztésekre 55,8 milliárd forint áll majd rendelkezésre. Ez egy az egyben debreceni fejlesztéseket takar,
amelyekre a betelepülő gyárak (ld. pl. CATL akkumulátorgyár) vízigénye miatt van szükség, illetve a várható lakosságszám-gyarapodás miatt. A „térségi fejlesztési feladatok” (összesen 159 milliárd forint) közt is akadnak víziközmű-fejlesztések: a tatabányai és a szikszói mellett az iváncsai (SK akkugyár) és a büki ipartelepé. Ezenkívül is főleg iparterületeken valósulnak meg „térségi” fejlesztések: Göd, Debrecen, Nyíregyháza, Kecskemét, Szeged stb.
A Nemzeti Sportra azért jut pénz
Az eddig említettek „muszáj” beruházások, már amennyiben valóban muszáj megcsinálni a Budapest-Belgrád vasutat, a paksi erőművet, vagy vörös szőnyeggel és megfelelő infrastruktúrával várni az ázsiai akkugyárakat. Mindez azért legalábbis vitatható.
Akadnak azonban olyan tételek, amik meglehetősen furcsák, miközben a kormány pár millió forintokon igyekszik spórolni.
Ott van például a miniszterelnök kedvenc újságja, a Nemzeti Sport, a lap államosított kiadója 1,3 milliárd forintra számíthat 2024-ben. A Forma 1-es futam megrendezésének jogdíja 17,9 milliárd forintot kóstál. Általában véve sportra a 2024-es költségvetés kevesebbet szán, mint a korábbiak, de azért 290 milliárd forint nem kis összeg.
A turizmusfejlesztés valószínűleg szintén közel áll a miniszterelnök szívéhez (lányán, Ráhelen keresztül): a 2023-ra tervezett 68 milliárd forint után 2024-ben 86 milliárd forint jut a területre.
Kormányzati „kommunikációra” (vagyis jórészt propagandára) 39,5 milliárd forint áll rendelkezésre, ezen nem tervez spórolni a kormány.
Sőt, ami azt illeti, az elmúlt évek tapasztalatai alapján semmi sem garantálja, hogy ez a szám végül nem lesz nagyobb mind 2023-ban, mind 2024-ben.
Kevéssé tűnik sikersztorinak a felsőoktatási intézmények kiszervezése alapítványokba, amennyiben ezek az intézmények egyáltalán nem önfenntartóak, továbbra is jelentős költségvetési forrásokat emésztenek fel. A vagyonkezelő alapítványok működésének támogatása a „felsőoktatás speciális feladatai” nevű előirányzatról történik, ennek kerete 2024-ben 8,4 milliárd forint. De ez csak aprópénz, a nem állami felsőoktatási intézmények támogatása 2024-ben 451 milliárd forint, 50 milliárddal több, mint 2023-ban. Ezen belül a vagyonkezelő alapítványok által fenntartott intézményekre 375 milliárd jut.
Gazdaságélénkítés megszorítással
A kormány, miközben az állami beruházásokon (kivéve a kivételeket) és a költségvetési szektor működésén spórol, 2024-ben is rengeteg pénzt kíván a gazdaságra önteni. A gazdaságfejlesztési programokra 200 milliárd forintot irányoz elő a büdzsé, ezen belül 186 milliárd a Széchenyi-programok kerete. Ipar- és vállalkozásfejlesztésre 5 milliárd jut, illetve folytatódik a gyármentő program is 37,5 milliárdos keretösszeggel.
Eközben a kormány – ígéretével szemben – 2024-re is fenntartja az „extraprofit” különadókat. Akad, amelyik csökken, akad, amelyik nő, összességében kevesebb bevétel várható. Kevesebb, de nem kevés, nagyjából 1,7 ezermilliárd forint, ami önmagában jelentős megszorítás.
A hiánycélt most már tartani kellene
Összességében az látszik, hogy a kormány egyes területeken (állami beruházások, kormányzati szektor működése) tapossa a féket, más területeken (egyes kiemelt vagy kedves projektek, haderőfejlesztés, vállalkozástámogatás) tovább nyomja a gázt.
Bizonyos esetekben nyilván ízlés kérdése, a széttartó irányokat jól sikerült-e eltalálni, mondjuk a Nemzeti Sport apanázsa nem lenne-e jobb helyen a gyermekvédelemben, vagy ha a Budapest-Belgrád felmondható, nem lenne-e jobb helye annak a pénznek más vasúti fejlesztésekben.
Az igazán nagy kérdés – ahogy arra a Költségvetési Tanács felhívja a figyelmet – hogy ez a megszorításcsomag tartható lesz-e. A költségvetés mozgástere lényegében nulla, és előfordulhat, hogy a költségvetési intézmények, szervek működése a lefaragott kiadások miatt ellehetetlenül. Ebben az esetben plusz pénzt kell beléjük tenni, ami kérdésessé teszi a 2,9 GDP-százalékos hiánycél tarthatóságát.
Miközben a sok megszorítással együtt a 2,9 százalékos hiány meglehetősen laza költségvetési politikát jelent, hiszen csak 0,1 százalékponttal marad alatta az uniós hiánylimitnek (amit a pandémia óta az EU nem kér számon a tagállamokon, de jövőre várhatóan már számon fog).
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
Nagy Márton lesz a kormány ingatlanügynöke, pénzzé kell tenni, amit csak lehet
A legfelsőbb szinten kell megállapítani az eladásra szánt állami ingatlanok listáját. Ingatlaneladásokból a kormány jövőre több mint négyszer annyi bevételt vár, mint idénre. A kormány eztán még inkább kénye-kedve szerint dönthet az önkormányzatok hitelfelvételéről. Állandó nyugdíjkivételt kapnak az idős tanárok.
A vasút és az önkormányzatok lesznek a költségvetés nagy vesztesei, a fegyveres szervekre sokkal többet fognak költeni
Átnéztük a 2024-es költségvetés részletesebb számait, így kiderült, hogy a kórházakra, az egyetemekre és a honvédelemre szánt keretet látványosan megemelte a kormány, az általános- és középiskolákra és a háziorvosokra viszont alig jut több pénz, mint idén, ha beleszámoljuk azt is, hogy az infláció mennyivel értékteleníti el az összegeket.
