Visszavonta az Eurostat a Magyarország által szolgáltatott államadósság-adatokkal szembeni fenntartásait – az erről szóló közlést a Portfolio szúrta ki. A KSH és az európai statisztikai hivatal között évek óta húzódik vita, amelynek lényege az, hogy milyen tételeket kell besorolni a kormányzati szektorba. Korábban vitatott volt például az állami tulajdonú Eximbank, amely elsősorban exportfinanszírozásban aktív, de az elmúlt években olyan exporthoz nehezen köthető beruházásokat is hitelezett, mint a TV2 megvásárlása.

Itt nem csak az állami forrás bevonása számít, hanem az is, hogy az érintett szervezet nem önállóan (az államtól függetlenül) hozza meg döntéseit. (Angol kifejezéssel élve ezek „foglyul ejtett” intézmények.) A mostani vita egyfelől a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetségről szólt, másfelől a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank alapítványairól. Ezeknél ismerte most el – az MNB-alapítványok esetében három év vita után – Magyarország, hogy valóban a kormányzati szektorba sorolható intézményről van szó.

A vita lezárulásának előzménye egy 2018-as alkotmánybírósági döntés, amely kimondta: alaptörvény-ellenes az, ha nem átláthatók ezek a támogatások. A kormány nyáron, a 2020-as költségvetést megalapozó salátatörvényben korrigálta ezt. Az átláthatóság éppen amiatt fontos, mivel – ezt az Ab előtt a Kúria is megállapította – a kormány állításaival szemben az alapítványba kerülő és ott elköltött pénzek közpénznek számítanak.

A kormány álláspontja ezzel szemben az volt, hogy az alapítványba kerülő pénz „elvesztette közpénz jellegét” – ennek logikáját 2016-ban Kósa Lajos akkori Fidesz-frakcióvezető próbálta elmagyarázni.