A magyar Air Force One egy háromgépes honvédelmi minisztériumi közbeszerzés keretében válhat valósággá, mely egyúttal a csereérett szovjet teherszállítókból is többet nyugdíjba küldene. A költségekről megoszlanak a vélemények, ám saját állami gépekkel minden bizonnyal rugalmasabban lehetne megoldani a honvédségi és a diplomáciai utakat. A politikai kockázatok azonban nem csekélyek.
Kikerültünk az uniós túlzottdeficit-eljárás alól, Orbán Viktor kormányfő már 9 százalékos személyi jövedelemadót vizionált, felröppent a nemzeti italboltok ötlete is, az Európai Unió pedig programot hirdetett a fiatalok munkanélküliségének csökkentésére. Eurónk viszont még 10 évig nem lesz. Tippelje meg a tündérmese folytatását a hvg.hu-val!
Magyarország a saját lábára állt, ezt már az Európai Bizottság is elismeri, hangzott el azon a szerda délutáni sajtótájékoztatón, ahol a kormányszóvivő és a nemzetgazdasági miniszter értékelte a brüsszeli döntést, mely szerint megszüntetik a hazánkkal szemben folyó túlzottdeficit-eljárást. Varga Mihály kiemelte, nagyon komoly teljesítmény van az ország mögött, ugyanakkor vitatják az EU azon megállapítását, hogy idén 2,9 százalék lesz a hiány. A tájékoztatón az is elhangzott, hogy a reklámadó márpedig marad.
Megjelentek a Magyar Közlönyben a múlt hét pénteken bejelentett Varga-csomag részletei. A dokumentumban a kormány részletezi, pontosan hogyan is oszlik meg az egyes költségvetési fejezetek között a majdnem 93 milliárdos kiadászárolás. A legnagyobb zárolás az Emberi Erőforrások Minisztériumát érinti.
A Jobbik szerint a kormány "rengeteg offshore céget támogat elképesztő nagyságú összegekkel", ezért írásbeli kérdést intéztek Németh Lászlóné fejlesztési miniszterhez, hogy kiderítsék, az általuk "kikutatott" 74 cég tavaly január elsejétől ténylegesen milyen kifizetésekhez juthatott hozzá.
Továbbra sem tisztázódott a helyzet egyes uniós innovációs pályázatok körül. A pályázatokat elbíráló Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szerint ők mindenben a szabályok szerint jártak el, bár tény, hogy leterhelt a szervezet és technikai problémáik is adódtak. Valójában recseg-ropog az egész uniós pályázati intézményrendszer, és a korábbiaktól eltérően azt sem lehet tudni, hogy a nyertes pályázatok értékelési pontszámai miért nem nyilvánosak.
Zsigeri válaszokat eredményezett az OECD legutóbbi jelentése, melyben a nyugdíjadó bevezetését javasolta Magyarországnak a nemzetközi szervezet. A Fidesz élből elutasította az ötletet, pedig a nyugdíjak bruttósításával a nyugdíjasok és a munkavállalók is jól járhatnának. A felvetés politikailag azonban olyan érzékeny területet érint, és aki előhozakodik vele, olyan könnyen támadható, hogy tényleges végiggondolására senki sem mert vállalkozni.
Beszáll az állam az influenza elleni oltóanyaggyártásba. A szorult pénzügyi helyzetben lévő Omninvest segítségére siető kormányzat gyökeres fordulatot hajt végre: korábban még vizsgálatot indított a cég ellen, és kifogásolta az offshore hátterét. Ma pedig az állam menti meg, a nyugatinál olcsóbb oltóanyagok megtartása reményében.
Több hónapos találgatás után végre kiderült, hogy Magyarország majdnem két év után újra kimerészkedik a nemzetközi pénzpiacokra. Hazánk kétmilliárd dollár értékben bocsáthat ki államkötvényt. Úgy tűnik, hogy a magyar kormány még a jövő évi parlamenti választások előtt igyekszik megtölteni "kincsesládáját".
A reformok után Magyarország visszatérhet az eredeti sztorijához: kicsi és nyitott ország vagyunk. - mondta Cséfalvay Zoltán a Nemzetgazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára egy konferencián.
A magyar kormány továbbra is haladna előre a rezsicsökkentés útján, a tavasz folyamán 10 százalékkal mérséklődhet a víz- és csatornaszolgáltatás, valamint a szemétszállítás díja. Emellett pedig a gáz- és villamos energia ára 2014-ben további 20 százalékkal csökkenhet. Ezzel így havi szinten 10 ezer forinttal is csökkenhetnének a magyar családok rezsiszámlái.
Egy Budapest tőszomszédságában lévő település a kieső bevételeket komoly mértékű építményadóval kénytelen befoltozni. Pilisborosjenőn indulatokat szül az ingatlanadó mértékének növelése. A vitákban régi sérelmek, őslakosok és kiköltőzök közötti ellentétek is felszínre kerülnek. Riport.
A kormány a tartalékokból jelentős osztogatásba csapott az év végén, összesen körülbelül 50 milliárdot csoportosítanak át. A döntések következtében jelentős támogatást kapnak a kormány kedvenc intézményei, célterületei is, úgy mint a foci és határon túli magyarok.
Határon túli magyarok, Ludovika Campus, Információs Hivatal, Nemzeti Adó- és Vámhivatal - ezek azok az állami szervek, intézmények, költségvetési sorok, melyek komolyabb pluszfinanszírozásban részesülhetnek a jövő évi költségvetési törvénytervezethez benyújtott zárószavazás előtti módosító javaslat értelmében. Uniós forrásból ugyanakkor kevesebb felhasználásával számol a kormány, az így "megtakarított" pénz is segíthet a deficit tartásában.
A kormány minden jel szerint arra készül, hogy 2013-ban megsegítse a devizahitelt felvett vállalkozásokat is. Az ötlet egyelőre nehezen értelmezhető, mivel a több ezermilliárdos vállalati devizahitel-állomány jelentős részét a hazai cégek külföldi anyavállalatai biztosították. Emellett pedig nagyon sok cég nemhogy felelőtlenül ugrott bele egy devizahitelbe, hanem azért, mert exportra termelnek, így pont egy euróhitellel védték ki a forint árfolyam-ingadozásának esetleges negatív hatásait. A magyar vállalkozásokra vonatkozó ötlet buktatókkal van teli, de több kkv nehéz helyzetére megoldást nyújthatna.
Az új földtörvény koncepciója szinte teljesen figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy a földet nemcsak mezőgazdasági, hanem ipari célra is lehet hasznosítani. A jelenlegi szabályozást jelentősen szigorító új javaslattal szinte teljesen ellehetetlenülnének az új zöldmezős beruházások. Kérdés, megéri-e minél több termőföldet mezőgazdasági művelés alatt tartani, akár azon az áron is, ha ipari parkok létesítését nehezítik meg.
A kormány 100 milliárdot szán a takarékszövetkezetek integrációjára, amellyel kezdetét veszi a bankrendszer "magyarosítása". Kérdés, hogy az új bank működése mennyire lesz átlátható, és távol lehet-e majd tartani a hitelezési döntésektől a nem szakmai szempontokat. Az mindenesetre nem túl jó ómen, hogy a kormányzat mintha a Postabank felállításának stratégiáját elevenítené fel.
Iparági értesülések szerint "fizikai képtelenség" a már végrehajtott 10 százalékos rezsicsökkentés után még további 15 plusz 15 százalékos vágást végigvinni. Ha ezt meglépné a kormányzat, akkor gyakorlatilag nulla nevételük lenne a szolgáltatóknak.
Nehéz lesz bizonyítania a kormányzatnak a banki összeesküvést, ha a tranzakciós illeték áthárítása után vizslatnának. A díjak drágítása több lépcsőben és különféle formában megy majd végbe. Itt a lista, hogy mely bankok hárítják át az adót.
Akár 2014-ig is elhúzódhat az IMF-megállapodás megkötése, ha egyáltalán létrejön, addig pedig folytatódhat a kormány girbegurba retorikai offenzívája. Ha el szeretnénk kerülni a stagnálást, akkor Ázsia válságálló gazdaságairól kellene példát vennünk. A hvg.hu interjúja Barcza Györggyel, a K&H Bank vezető közgazdászával.
