A Fidesz és az EU viszonya már jó ideje ingatag, de kifejezetten drámai fordulatot vett, miután a magyar kormány a múlt hónapban átvette a soros elnökséget, írja a lap.
Brüsszelben megkezdődött az uniós külügyminiszterek informális ülése, amelyet eredetileg – a pénteken esedékes védelmi miniszteri találkozóval együtt – Budapesten tartottak volna. A találkozó témája elsősorban az orosz–ukrán háború, a közel-keleti válság, a venezuelai helyzet és várhatóan a magyar kormány bírálata lesz.
A térség idáig alapvetően egy legfeljebb regionális, ám valójában csupán helyi viszály színtere volt, ám a drámai módon átalakulóban lévő, instabil világrendben fordulatot vehetnek az események, állítja a volt német külügyminiszter.
A Pentagon közölte, hogy ezen felül egy a régióba már korábban elindított repülőgéphordozó is parancsot kapott arra, hogy az eredeti tervekhez képest is gyorsabban érjen oda.
Létezik egy közel-keleti paradoxon, amely könnyen vezethet a mostaninál is súlyosabb regionális konfliktushoz, írja a lap, és hozzáteszi, az erőszak híveit nehéz megfékezni.
Szergej Sojgu volt orosz védelmi miniszter Teheránba látogatott, ahol többek között az ország új elnökével, Maszúd Peszeskjánnal és az Izrael elleni hadművelet kidolgozásáért felelős iráni tábornokkal is egyeztetett.
Az izraeli miniszterelnök szerint nagy árat kell fizetni bármilyen országa elleni agresszióért, továbbá kijelentette, hogy a hadsereg felkészült minden forgatókönyvre.
A közel-keleti helyzet elmérgesedésének megakadályozása végett a feszültség enyhítését szorgalmazták és a lehető legnagyobb önmérsékletre intették az érintett feleket a világ hét legfejlettebb ipari országának (G7) külügyminiszterei vasárnap online tartott tanácskozásukon.
Összesen 165 magyar állampolgárral vette fel a kapcsolatot a magyar Külügyminisztérium, ők mind jól vannak.
A magyar külügyminiszter szerint fokozni kell a párbeszédet az EU és Irán között.
Az Irán elleni közös amerikai–izraeli–arab fellépés hátterében szerepet játszhatott az eszkaláció elkerülésének szándéka, de számos gazdasági érdek is. Kérdés, született-e stratégiai szövetség.
A mérsékelt izraeli válaszcsapással és az iráni elégedettséggel csökkent a két ország közötti háború esélye. De mindent felülírhatnak a belpolitikai és a regionális veszélyforrások.
Fülöp belga királytól érkeztek az uniós állam- és kormányfők a kétnapos brüsszeli uniós csúcstalálkozóra, amelyet eredetileg a gazdaságnak akartak szentelni. A közel-keleti fejlemények azonban felülírták a terveket, és az orosz–ukrán háború is folyamatos témát szolgáltat.
Nyílt háborúvá fajulhat az Izrael és Irán közötti bosszúhadjárat, lángba borítva a térséget. De ha mérsékletet tanúsítanak is a felek, eddig tiszteletben tartott határokat léptek át, ami borítékolja az újabb veszélyes lépéseket a jövőben.
Csütörtökön és pénteken az EU állam- és kormányfői újabb EU-csúcsot tartanak, az Európai Parlamenti választások előtt az utolsót. Bőven van mit megvitatniuk a vezetőknek, szokás szerint fontos kérdés Ukrajna, de az EU gazdasága, és az EU-török kapcsolatok jövőjéről is stratégiai döntéseket kell hoznia az uniónak. Azonban az elmúlt napokban eszkalálódó Izrael és Irán közti konfliktus könnyen átveheti az uralmat a találkozó témája fölött.
Szombat este Irán példátlan támadást indított Izrael ellen, ez volt ugyanis az első alkalom, hogy a saját országa területéről lőtt ki több száz drónt és rakétát. Bár az izraeliek és a világ is napok óta készült arra, hogy Irán bosszút áll a damaszkuszi nagykövetsége elleni izraeli támadásért, nem tudták, pontosan mire számítsanak. Izraelben élőkkel beszéltünk arról, mit érzékeltek a támadásból, és mi következhet most.
Több száz drónnal és rakétákkal támadta Irán az izraeli légteret, a helyzet a korábbinál is feszültebb a Közel-Keleten.
A magyar hírfogyasztókat jelenleg a belpolitikai események kötik le, noha a Közel-Keleten egy olyan krízis alakult ki, amelynek súlyosbodása Magyarországon is mindent a feje tetejére állítana, beleértve a belpolitikát is. A damaszkuszi iráni nagykövetség elleni izraeli légicsapás után előbbre lépett a lehetséges forgatókönyvek sorában a közvetlen katonai konfliktus kirobbanása Irán és Izrael között. Nem ez a legvalószínűbb, de a legijesztőbb szcenárió jelenleg.
A közel-keleti ország 40 milliárd dollárt fektet startupokba. Egy olyan területre öntenek dollármilliárdokat, amely már most is bővelkedik pénzben.
Két napos uniós csúcstalálkozó lesz Brüsszelben. Az állam- és kormányfők elsősorban külpolitikai kérdések szerepelnek. Lehet arra számítani, hogy egyes kérdésekben a magyar álláspont eltér majd a többségitől, de minden bizonnyal az elmúlt hónapokhoz hasonló vétóhelyzet nem fog kialakulni. Arra viszont számítani kell, hogy Orbán Viktor érvelése, megközelítései már a soron következő magyar uniós elnökség szempontjából is értelmezendők.
