18 Libanonban tartózkodó magyart hozott haza biztonságban a Magyar Honvédség gépe
Összesen 165 magyar állampolgárral vette fel a kapcsolatot a magyar Külügyminisztérium, ők mind jól vannak.
#Közel-Kelet
Szijjártó egyetértett az új iráni külügyminiszterrel abban, hogy nem kell mindenben egyetérteniük
A magyar külügyminiszter szerint fokozni kell a párbeszédet az EU és Irán között.
Létezik-e olyan közös érdek, amely tartós békét eredményezhet a Közel-Keleten?
Az Irán elleni közös amerikai–izraeli–arab fellépés hátterében szerepet játszhatott az eszkaláció elkerülésének szándéka, de számos gazdasági érdek is. Kérdés, született-e stratégiai szövetség.
A rakétapárbaj után belpolitikai harcaik miatt bármikor a fegyverek után nyúlhat az izraeli és az iráni vezetés
A mérsékelt izraeli válaszcsapással és az iráni elégedettséggel csökkent a két ország közötti háború esélye. De mindent felülírhatnak a belpolitikai és a regionális veszélyforrások.
Megkezdődött az EU-csúcs: az első napot a háborús ügyek uralják
Fülöp belga királytól érkeztek az uniós állam- és kormányfők a kétnapos brüsszeli uniós csúcstalálkozóra, amelyet eredetileg a gazdaságnak akartak szentelni. A közel-keleti fejlemények azonban felülírták a terveket, és az orosz–ukrán háború is folyamatos témát szolgáltat.
Hiába sült be az iráni rakéták fele, új stratégiai időszámítás kezdődött a Közel-Keleten
Nyílt háborúvá fajulhat az Izrael és Irán közötti bosszúhadjárat, lángba borítva a térséget. De ha mérsékletet tanúsítanak is a felek, eddig tiszteletben tartott határokat léptek át, ami borítékolja az újabb veszélyes lépéseket a jövőben.
Izrael és Irán teljesen uralhatja az EU-csúcs programját, pedig nem ez volt a terv
Csütörtökön és pénteken az EU állam- és kormányfői újabb EU-csúcsot tartanak, az Európai Parlamenti választások előtt az utolsót. Bőven van mit megvitatniuk a vezetőknek, szokás szerint fontos kérdés Ukrajna, de az EU gazdasága, és az EU-török kapcsolatok jövőjéről is stratégiai döntéseket kell hoznia az uniónak. Azonban az elmúlt napokban eszkalálódó Izrael és Irán közti konfliktus könnyen átveheti az uralmat a találkozó témája fölött.
„Csak túl akartam lenni rajta, de most féltem. Tényleg” – szemtanúk beszélnek az Izrael elleni iráni támadásról
Szombat este Irán példátlan támadást indított Izrael ellen, ez volt ugyanis az első alkalom, hogy a saját országa területéről lőtt ki több száz drónt és rakétát. Bár az izraeliek és a világ is napok óta készült arra, hogy Irán bosszút áll a damaszkuszi nagykövetsége elleni izraeli támadásért, nem tudták, pontosan mire számítsanak. Izraelben élőkkel beszéltünk arról, mit érzékeltek a támadásból, és mi következhet most.
Irán Izraelt fenyegeti a szombati légicsapás után, Izrael azt ígérte, megfizet a támadásért - élő
Több száz drónnal és rakétákkal támadta Irán az izraeli légteret, a helyzet a korábbinál is feszültebb a Közel-Keleten.
Elfajulóban Irán és Izrael szembenállása: a legoptimistább elemzők sem zárják ki a nyílt háborút
A magyar hírfogyasztókat jelenleg a belpolitikai események kötik le, noha a Közel-Keleten egy olyan krízis alakult ki, amelynek súlyosbodása Magyarországon is mindent a feje tetejére állítana, beleértve a belpolitikát is. A damaszkuszi iráni nagykövetség elleni izraeli légicsapás után előbbre lépett a lehetséges forgatókönyvek sorában a közvetlen katonai konfliktus kirobbanása Irán és Izrael között. Nem ez a legvalószínűbb, de a legijesztőbb szcenárió jelenleg.
Szaúd-Arábia szemet vetett a mesterséges intelligenciára, egy csapásra a legnagyobb befektető lehet a világon
A közel-keleti ország 40 milliárd dollárt fektet startupokba. Egy olyan területre öntenek dollármilliárdokat, amely már most is bővelkedik pénzben.
Az uniós gazdaság háborús alapokra helyezése lesz az EU-csúcs témája
Két napos uniós csúcstalálkozó lesz Brüsszelben. Az állam- és kormányfők elsősorban külpolitikai kérdések szerepelnek. Lehet arra számítani, hogy egyes kérdésekben a magyar álláspont eltér majd a többségitől, de minden bizonnyal az elmúlt hónapokhoz hasonló vétóhelyzet nem fog kialakulni. Arra viszont számítani kell, hogy Orbán Viktor érvelése, megközelítései már a soron következő magyar uniós elnökség szempontjából is értelmezendők.
A magyar kormány szerint az EU Ukrajna-politikája "tajvanizálódik"
Az Európa-ügyi miniszterek az állam- és kormányfők csütörtökön és pénteken tartandó csúcstalálkozóját készítették elő Brüsszelben, ennek megfelelően állították össze a napirendet is. A magyar álláspont szerint nem világos, hogy az EU mit akar Ukrajnában.
A közel-keleti eszkaláció miatt két hétre leállította a gyártást a Tesla német gigagyára
A gyár működése a kínai és más ázsiai országokból érkező alkatrészektől függ, a szállítási vállalatok keresik az alternatív útvonalakat.
Nemzetközi lapszemle: Fokozódik a nyomás Orbán Viktorra a svéd NATO-felvétel ügyében
A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Le Figaro is a svéd NATO-felvételre vonatkozó török döntés utáni helyzetről ír. A Die Presse szerint az EU megvonhatja a támogatást Szlovákiától is. A Daily Telegraph az EU-ellenes pártok előretörésének esélyeit latolgatja. Gideon Rahman a tömeges migráció előnyeit tárgyalja a Financial Timesban. Timothy Snyder szerint nem Trump lesz a befutó az amerikai elnökválasztáson. A Die Welt katonai szakírója szerint aszimmetrikus háború kezdődött Oroszország ellen. Az eszkalálódó közeli-keleti helyzettel foglalkozik a Times. A Bloomberg szerint nem szabad összekeverni Benjamin Netanjahu illetve Izrael érdekeit. Emmanuel Macron jobbra fordul, írja a Finacial Times.
Szijjártó az EU-s külügyminisztereknek: "Ezzel próbáljanak meg főzni"
Az uniós külügyminiszterek idei első értekezletén Szijjártó Péter bejelentette, hogy Magyarország nem fog pénzt adni az Ukrajna katonai támogatását célzó pénzügyi alapba.
A közel-keleti konfliktus kiszélesedését jelzik a húszik elleni amerikai-brit légicsapások
Az USA és Nagy-Britannia az utóbbi órákban 14 helyszínen több mint hatvan célpont ellen hajtott végre légicsapást Jemen területén a Vörös-tengeren haladó kereskedelmi és hadihajókat támadó húszi lázadók állásai és hajói ellen. Bár mindenki a közel-keleti feszültség enyhítésének fontosságáról beszél, a nyugati katonai akció az október 7-e óta tartó gázai konfliktus mellett újabb frontot nyithat a térségben. A tét hatalmas, a Vörös-tenger a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonala.
Nemzetközi lapszemle: Európa átalakul, már nem a Berlin-Párizs-tengely szabja meg az irányt
Változnak az erőviszonyok Európában, írja az Economist, feljövőben a Kelet. Továbbra is téma Charles Michel, az Európai Tanács elnökének lemondása. A Financial Times szerint lángra lobbanhat az egész Közel-Kelet. A szlovák belpolitikát elemzi a Financial Times és a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Niall Ferguson brit történész szerint világszerte veszélybe kerül a szabad társadalmak ügye, ha Trump visszatér. A Németország fölött kódorgó orosz drónokról ír a Daily Telegraph. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A Gázai övezet jövője komor és megjósolhatatlan
Izrael és a Hamász háborújának egyik legfontosabb kérdése, hogy mi lesz a Gázai övezet sorsa. Mennyire marad lakható és élhető, és ki fogja kormányozni, ami persze azt az ugyancsak alapvető kérdést is felveti, hogy mi lesz a Hamász sorsa. Háborús pillanatfelvételünk az alábbiakban.
Megoldhatatlan gordiuszi csomónak látszik Izrael választása a háború folytatása és a tűzszünet között
Az amerikai diplomácia humanitárius szüneteket igyekszik kicsikarni Izraeltől, az viszont úgy értékeli, hogy a tűzszünet csak a Hamásznak kedvezne a gázai háborúban.