#Közel-Kelet

Nemzetközi lapszemle: Fokozódik a nyomás Orbán Viktorra a svéd NATO-felvétel ügyében

A Frankfurter Allgemeine Zeitung és a Le Figaro is a svéd NATO-felvételre vonatkozó török döntés utáni helyzetről ír. A Die Presse szerint az EU megvonhatja a támogatást Szlovákiától is. A Daily Telegraph az EU-ellenes pártok előretörésének esélyeit latolgatja. Gideon Rahman a tömeges migráció előnyeit tárgyalja a Financial Timesban. Timothy Snyder szerint nem Trump lesz a befutó az amerikai elnökválasztáson. A Die Welt katonai szakírója szerint aszimmetrikus háború kezdődött Oroszország ellen. Az eszkalálódó közeli-keleti helyzettel foglalkozik a Times. A Bloomberg szerint nem szabad összekeverni Benjamin Netanjahu illetve Izrael érdekeit. Emmanuel Macron jobbra fordul, írja a Finacial Times.



A közel-keleti konfliktus kiszélesedését jelzik a húszik elleni amerikai-brit légicsapások

Az USA és Nagy-Britannia az utóbbi órákban 14 helyszínen több mint hatvan célpont ellen hajtott végre légicsapást Jemen területén a Vörös-tengeren haladó kereskedelmi és hadihajókat támadó húszi lázadók állásai és hajói ellen. Bár mindenki a közel-keleti feszültség enyhítésének fontosságáról beszél, a nyugati katonai akció az október 7-e óta tartó gázai konfliktus mellett újabb frontot nyithat a térségben. A tét hatalmas, a Vörös-tenger a világ egyik legfontosabb kereskedelmi útvonala.


Nemzetközi lapszemle: Európa átalakul, már nem a Berlin-Párizs-tengely szabja meg az irányt

Változnak az erőviszonyok Európában, írja az Economist, feljövőben a Kelet. Továbbra is téma Charles Michel, az Európai Tanács elnökének lemondása. A Financial Times szerint lángra lobbanhat az egész Közel-Kelet. A szlovák belpolitikát elemzi a Financial Times és a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Niall Ferguson brit történész szerint világszerte veszélybe kerül a szabad társadalmak ügye, ha Trump visszatér. A Németország fölött kódorgó orosz drónokról ír a Daily Telegraph. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.




Ezért fontos az Orbán-kormánynak az Izrael melletti kiállás

Egy hosszú éveken át tartó folyamat eredménye, hogy a magyar kormány teljes mellszélességgel Izrael mellé állt, ellentétben több európai állammal, amely a közel-keleti konfliktusban „egyrészt-másrészt”-politikát folytat. Az izraeli háború hatására fényre jöttek Európában az iszlamisták, ez viszont a jövő évi európai parlamenti választás kampányában erősítheti fel a bevándorlásellenes hangokat. Láthatóan a Fidesz is erre a szálra építi majd fel a kampányát.



Buda Péter: A Közel-Kelet “Fekete Keze” – párhuzamok a Hamász akciója és az I. világháborút kirobbantó merénylet között

A Hamász terrorakciója olyan mozgásokat indított el a Közel-Keleten, amelyek vészesen hasonló eszkalációhoz vezethetnek, mint Ferenc Ferdinánd főherceg lelövése 1914-ben. Egy globális katasztrófa esetlegesnek tűnő módon is kialakulhat – írja Buda Péter nemzetbiztonsági elemző és külpolitikai szakértő, volt nemzetbiztonsági főtiszt, aki jelenleg a nemzetközi kapcsolatok posztgraduális képzéseiről ismert genfi Graduate Institute of International and Development Studies munkatársa. Elemzés.


EU-csúcs: Zelenszkij bejelentette, hogy Ukrajna megtett egy fontos lépést az uniós tagság felé vezető úton

A brüsszeli uniós csúcstalálkozón öt órányi vita után fogadták el a tagállami vezetők a közös álláspontjukat a közel-keleti válság ügyében, miközben néhány száz palesztin-párti tüntető Izrael-ellenes jelszavakat skandált a tanácskozás közelében. A vezetők meghallgatták az ukrán elnököt is, aki szerint országa készen áll az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésére.





Izrael nélkül tárgyalnak a békéről a Kairói Béke Csúcstalálkozón

34 ország, sok arab állam, nemzetközi szervezetek és az EU és Németország is magas szinten képviseli magát a kairói békecsúcson, ahol a gázai harcok regionális háborúvá fajulásának megelőzéséről vitáznak a felek. Izrael nincs ott és az USA is csak egyiptomi nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét küldte.




Rendkívüli uniós csúcs lesz kedden este a közel-keleti konfliktusról: lehet, hogy az EU tűzszünetre szólít majd fel

Rendkívüli uniós csúcstalálkozót tartanak az állam- és kormányfők. Egyetlen téma szerepel a napirenden, mégpedig Izrael és a Hamász háborúja – bár ezzel kapcsolatban nyilván nagyon sok területet lehet érinteni a segélyezéstől az EU geopolitikai szerepén át a konfliktus okozta migrációs kihívásokig. A csúcstalálkozót összehívó Charles Michel, az Európai Tanács elnöke ezúttal nem Brüsszelbe invitálta a vezetőket, hanem videókonferenciát szerveznek délután fél öttől.



Miközben dúl az izraeli-palesztin háború, az olajkereskedők más miatt aggódnak

Az olajárakat hosszabb távon az fogja meghatározni, hogy a konfliktus átterjed-e a közel-keleti régió más részére is. Az olajkereskedők ezért főként Iránra figyelnek, amely Washington hallgatólagos áldásával jelentősen növelte olajexportját. Így már az is beláthatatlan következményekkel járhat, ha kiderülne, Teherán közvetlenül támogatta a Hamász akcióját. Elmondjuk pontosan, miért.


Ezért gondolják azt, hogy Irán nyakig benne van az Izrael elleni támadásban

Az izraeli vezetés egyelőre óvatos, nem mutogat Iránra a Hamász akciójával kapcsolatban, de Teheránnak érdekében állhatott segíteni a terrorszervezetet a támadás megtervezésén túl akár a végrehajtásban is. Az iráni vezetésnek több szempontból is jól jöhet az, ami egy ilyen támadással együtt jár. De rizikói is vannak, hosszabb távon pedig lehet, hogy éppen az iráni célok elérését nehezíti meg.