Orbán Viktor újonnan hangoztatott külpolitikai csodafegyvere, „a nagy stratégia alapja”, a konnektivitás alapos tesztelésnek lesz kitéve, ha az izraeli konfliktus tovább folytatódik.
Számos lehetőség áll az ország haderejének rendelkezésére, ugyanakkor kérdéses, hogy ezek közül melyik szolgálja leginkább az ország érdekeit.
Eddig kilenc halottja és legalább 14 sebesültje van annak a támadásnak, amit egy Bejrút belvárosában található lakóépület ellen intézett az izraeli légierő, miközben civilek ezrei próbálják elhagyni Libanont.
A spanyol Voxnak adott magyar bankhitelről és annak politikai összefüggéseiről ír a Bloomberg. Továbbra is több lap elemzi az osztrák választás eredményét és következményeit. A Washington Post, a Wall Street Journal, a Financial Times és a Bloomberg a közel-keleti konfliktus legfrissebb fejleményeit tárgyalja. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Irán a kora esti órákban rakétazáport zúdított Izraelre, országszerte megszólaltak a légvédelmi szirénák, Tel Aviv és Jeruzsálem felett is robbanások hallatszottak.
A Euronews arról tudósít, hogy a magyar miniszterelnök nem zárta le a békemisszióját. Továbbra is az ausztriai választás áll a német nyelvű sajtó érdeklődésének homlokterében, de erről ír a Financial Times is. A közel-keleti helyzetet tárgyalja a Financial Times és a The New York Times. Utóbbi lap egy másik cikkében arra biztatja olvasóit, szavazzanak Kamala Harrisre.
Az Egyesült Államok a Hezbollah terrorszervezet és Izrael közötti konfliktus rendezésében diplomáciai megoldást szorgalmaz. Az amerikai külügyminiszter azt is elmondta, hogy az amerikai katonák 2025 szeptemberéig kivonulnak Irakból, a kivonulást a bagdadi kormányzat kezdeményezte.
Pénteken célozta meg az IDF a szervezet vezetőjét, de fél napon keresztül egyik fél sem erősítette meg halálát.
A libanoni fővárosban éjszaka és hajnalban is szóltak a légvédelmi szirénák.
Jeanine Hennis Plasschaert szerint nincs olyan katonai megoldás, amellyel bármelyik fél nagyobb biztonságra tehetne szert.
A magyar kormánynak sűrűn kell kommunikálnia, hogy Magyarországnak semmi köze nem volt ahhoz a budapesti bejegyzésű vállalathoz, amely vélhetően a Moszad fedőcégeként vagy „megvezetett balekként” közreműködött a Libanonban több ezer ember sebesülését és tíznél is több ember halálát okozó személyhívók legyártásában. Ezt Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének egyetemi docense mondta a HVG-nek. Szerinte Irán és a Hezbollah már javában tárgyal Kínával kommunikációs eszközök vásárlásáról, mert az ottaniak az elmúlt 24 órában fejvesztve dobálták el a nyugati eredetű eszközeiket.
A Fidesz és az EU viszonya már jó ideje ingatag, de kifejezetten drámai fordulatot vett, miután a magyar kormány a múlt hónapban átvette a soros elnökséget, írja a lap.
Brüsszelben megkezdődött az uniós külügyminiszterek informális ülése, amelyet eredetileg – a pénteken esedékes védelmi miniszteri találkozóval együtt – Budapesten tartottak volna. A találkozó témája elsősorban az orosz–ukrán háború, a közel-keleti válság, a venezuelai helyzet és várhatóan a magyar kormány bírálata lesz.
A térség idáig alapvetően egy legfeljebb regionális, ám valójában csupán helyi viszály színtere volt, ám a drámai módon átalakulóban lévő, instabil világrendben fordulatot vehetnek az események, állítja a volt német külügyminiszter.
A Pentagon közölte, hogy ezen felül egy a régióba már korábban elindított repülőgéphordozó is parancsot kapott arra, hogy az eredeti tervekhez képest is gyorsabban érjen oda.
Létezik egy közel-keleti paradoxon, amely könnyen vezethet a mostaninál is súlyosabb regionális konfliktushoz, írja a lap, és hozzáteszi, az erőszak híveit nehéz megfékezni.
Szergej Sojgu volt orosz védelmi miniszter Teheránba látogatott, ahol többek között az ország új elnökével, Maszúd Peszeskjánnal és az Izrael elleni hadművelet kidolgozásáért felelős iráni tábornokkal is egyeztetett.
Az izraeli miniszterelnök szerint nagy árat kell fizetni bármilyen országa elleni agresszióért, továbbá kijelentette, hogy a hadsereg felkészült minden forgatókönyvre.
A közel-keleti helyzet elmérgesedésének megakadályozása végett a feszültség enyhítését szorgalmazták és a lehető legnagyobb önmérsékletre intették az érintett feleket a világ hét legfejlettebb ipari országának (G7) külügyminiszterei vasárnap online tartott tanácskozásukon.
