Nagyobb állami szerepvállalásból nem következik iskolabezárás, sem pedagóguselbocsátás, ugyanakkor ha jelentősen csökken a gyermekek száma, akkor szükségszerűen csökken a pedagógusoké is - mondta Hoffmann Rózsa az MTI-nek adott interjújában. Mint mondta, a jövőben a kormányhivatalok állapítják meg, hol, hány pedagógusra van szükség. A fenntartók fogalmazzák meg létszámigényüket gyerek-, csoportlétszám alapján; országos átlagban 11 gyerekre egy pedagógussal számolnak. A létszámot hosszú távon egy nemzeti pedagóguskataszterben állapítják meg, igazodva a gyermeklétszámhoz.

Több lépcsőben emelnék a tanárok fizetését

Az oktatási államtitkár megerősítette, hogy a koncepcióban heti 32 óra szerepel az iskolában eltöltendő munkaidőként, ám általános tanítási óraszámemelés nem lesz. Azokra a felvetésekre, hogy a heti 32 óra eltöltésére a magyar iskolák infrastruktúrája nem megfelelő, azt mondta, hogy ez a tervezett intézkedés félreértését mutatja. Ez nem azt jelenti, hogy ez idő alatt a teljes tanári karnak a tanáriban kellene ülnie: így nem is volna értelme a változtatásnak. Úgy kell megszervezni az iskolai életet, hogy a gyerekekkel foglalkozzon a pedagógusok nagy része - mondta, megjegyezve: a tantermek ott vannak mindenütt, a probléma tehát szerinte kissé mondvacsinált.

Pedagógus szakszervezetek demonstrációja

Túry Gergely

Az államtitkár elmondása szerint: azt javasolják, hogy a pedagógus-életpályamodell 2013 szeptemberében lépjen életbe, de megjegyezte, nem hagyható figyelmen kívül az ország akkori teherbíró képessége. Az új modell magasabb fizetési kategóriát jelent majd, bevezetésével a bérek átlagosan 30-50 százalékkal nőhetnek. Első lépésként az illetményalap az egyetemet végzett pedagógusoknál a jelenlegi minimálbér kétszáz százaléka, főiskolát végzetteknél 180 százaléka lenne. Második lépésként a pedagógus-illetményalap az egyetemet végzetteknél a jelenlegi minimálbér 250, főiskolát végzetteknél 200 százaléka lenne.

A pedagógusok minősítése 2013-ban kezdődne el a javaslat szerint, így abban az évben valamennyi pedagógust automatikusan besorolják a szolgálati jogviszony hosszától függően a gyakornok, illetve a pedagógus I. kategóriákba. Emellett lenne még további két kategória, a legmagasabb a kutató tanári fokozat. A pedagógusok bér- és járulékköltsége a pedagógus-életpályamodell bevezetésével a jelenlegi önkormányzati és nem állami fenntartású intézményeknél várhatóan 164,7 milliárd forinttal emelkedne. Ennek egy adott költségvetési év kezdődő tanévre vetített része 54,9 milliárd forint lenne.

Szigorú feltételek

Az oktatási államtitkár szerint az új nemzeti alaptanterv még az idén elkészülhet. Iskolatípusonként két kerettantervet adnának ki hozzá, az iskolák az időkeret 10-12 százalékával szabadon gazdálkodhatnának. A középiskolákban azt tervezik, hogy visszahozzák a reál-, a humán-, a művészeti és nyelvi tagozatokat, ezekhez más-más kerettantervek kapcsolódnak majd.

Hoffmann Rózsa tájékoztatása szerint a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumban a kötelező tanítási órák száma évfolyamonként átlagosan kettővel lenne több, mint más iskolák azonos évfolyamán, és az általánosan kötelező két idegen nyelv mellett az utolsó két évben egy harmadik tanulásának megkezdését is előírják. A nyolc évfolyamos gimnáziumban meg kell teremteni a feltételeket a negyedik idegen nyelv fakultatív tanulásához, vagy valamely más tantárgy elmélyült tanulásához - mondta.

Hoffmann Róza a II. Nemzeti Tanévnyitón tart beszédet

Fazekas István

Ismertetése szerint hat évfolyamos gimnáziumban legalább két, a nyolc évfolyamosban legalább három tantárgyi vagy műveltségi területen készítenék fel folyamatosan a versenyekre a tanulókat, és a 9-12. évfolyamos tanulók legalább 20 százalékának indulnia kellene évente valamilyen országos tanulmányi versenyen. Azok az intézmények, amelyek nem tudnak a kritériumoknak megfelelni, általános iskolává vagy négyosztályos gimnáziummá válnának, ezt már a következő tanévben ellenőrizné a kormányhivatal, és a visszaminősítés a rákövetkező tanévtől fokozatosan történne.

Hoffmann Rózsa kitért arra is, hogy a mindennapos testmozgás biztosításával már 2012. szeptembertől felmenő rendszerben - alsó tagozat 1. évfolyamtól két, az 5. évfolyamtól két és fél órával nőne a tanulók kötelező óraszáma, ami - tekintve a sport stimuláló hatását - nem fokozza, hanem ellenkezőleg: elviselhetővé teszi a tanulók terhelését. Az intézkedés felmenő rendszerű bevezetése minden tanévben egy újabb évfolyam bekapcsolódásával valósulna meg az alap- és a középfokú oktatásban.

A köznevelési törvény koncepciójának új eleme a hídprogram - folytatta az államtitkár -, amelynek keretében 8-15 fős létszámú, úgynevezett nulladik évfolyamok indítása a szakképzéshez, a szakközépiskolai és a gimnáziumi képzéshez kapcsolódna. A program célja, hogy felzárkóztassák azokat a gyerekeket, akik nem tudtak társaik szintjére eljutni, esetükben az egyéni fejlesztésre helyeznének különös hangsúlyt. A hídprogram elindítása nem járna többlet költségvetési igénnyel, mivel a bevezetés első évében megyénként hat, országosan 120 osztállyal számolva  240-nel több pedagógus alkalmazása országos szinten kiegyenlítődik a szakképzési évfolyamok csökkenésével járó pedagóguslétszám-csökkenéssel.

Rendelkezik a jogszabály a hároméves korban kezdődő kötelező óvodáztatásról is, amelynek többletköltségét a gyermekek száma alapján évi kilencmilliárd forintra becsülik. A KSH 2009. évi adatai alapján a 3-6 évesek 84 százaléka jár óvodába, mintegy 72 százalék háromévesen kezdi el az óvodát. Az óvodai helyek száma 363.024, a kihasználtság 90 százalékos. A többletigény felét a kihasználtság növelésével lehetne kielégíteni. Az óvodai ellátás területileg hiányos megoszlása miatti fejlesztéseket EU-s forrásból lehet finanszírozni, illetőleg a családi napközik rendszerének bővítésével lehet megoldani - jelezte Hoffmann Rózsa.