Egy megmosolyogtató aktbotrány szolgáltatott ürügyet 1932-ben az „erős, magyar akaratú” hatalomnak arra, hogy eltávolítson a Képzőművészeti Főiskola tanári karából két nemzetietlennek bélyegzett mestert, Csók Istvánt és – a Nemzeti Galéria tárlatán nemrégiben ismét felfedezett – Vaszary Jánost.
A rendszerváltás utáni első, demokratikusan megválasztott kormányfő, Antall József patetikus portréjára, Göncz Árpád akkori államfő karikírozására szorítkozik a Blokád című új magyar film. A címre utaló taxisblokád bemutatása apropónak is kevés.
1911-ben, pont ezen a napon tartották Habsburg-Lotharingiai Károly és Bourbon-Pármai Zita menyegzőjét a Pármai-család schwarzaui kastélyában. Az alkalomra a menyasszony a magyar és a cseh nyelv tanulásával készült, ruháját az esküvő előtt Bécsben állították ki, hogy mindenki megcsodálhassa. Az esküvőn ott volt Ferenc József császár is, aki az alábbi archív filmfelvételen többször is látható.
„A morál hiánycikk, anyanyelvi szinten megy a hazudozás és a gazdasági helyzet rémisztő” – mondta a legendás egykori színházigazgató a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémián.
Amíg Orbán Viktor főúri magánkönyvtárának mennyezetét a kora újkori protestáns templomokat idéző, cizellált kazetták díszítik, az ország könyvtárainak dolgozói puritán kreativitással próbálják nyitva tartani intézményeiket.
Stephen Hawking a kozmológia legfontosabb kérdéseit kutatta, és már életében az egyik legbriliánsabb elmének tartották, hírnevét mégsem elsősorban tudományos tevékenységének köszönhette. Mestere volt az önreklámozásnak. A közvélemény valósággal csüngött a szavain: a kerekesszékében mozdulatlanul ülő tudósban az intellektus legtisztább megnyilvánulását látta. A tudományos újságíró, Charles Seife könyvében nemcsak megismertet Hawking munkásságával, hanem annak is utánajár, valóban sokat köszönhet-e neki az emberiség? Az időben kvantumugrásokkal haladva, rétegről rétegre ismerhetjük meg, milyen elemekből született és épült fel a Hawking-mítosz. Az elkövetkező hetekben több részletet is közlünk a HVG Könyvek által kiadott Hawking, Hawking című életrajzból, követve annak sajátos, ám a címszereplőhöz nagyon is illő logikáját – halálától a kezdetekig.
Rendezői szívesen osztottak rá femme fatale szerepeket. A hetvenen túli francia színésznő lehetetlennek tűnő szerelmet él meg megejtő érzékenységgel és fájdalommal a Fiatal szeretők című filmdrámában.
A tavaszi tanártüntetésen elmondtam egy slamszöveget, de a forradalmárszerepet nem vállalom. Azt mondták, a rap férfiműfaj, és egy nő ne csinálja. Régóta kapok kemény kommenteket, kicsit el is ment a kedvem attól, hogy közéleti dolgokban megszólaljak – mondja Kemény Zsófi. HVG-portré.
Óriási vihart kavart a Netflix közel háromórás Marilyn Monroe-életrajzi filmje, a Szöszi. Kritikusai szerint a film alkotói beálltak a színésznő bántalmazói közé, a készítők viszont úgy látják, ideje szembenézni azzal, milyen volt valójában Monroe élete.
Stephen Hawking a kozmológia legfontosabb kérdéseit kutatta, és már életében az egyik legbriliánsabb elmének tartották, hírnevét mégsem elsősorban tudományos tevékenységének köszönhette. Mestere volt az önreklámozásnak. A közvélemény valósággal csüngött a szavain: a kerekesszékében mozdulatlanul ülő tudósban az intellektus legtisztább megnyilvánulását látta. A tudományos újságíró, Charles Seife könyvében nemcsak megismertet Hawking munkásságával, hanem annak is utánajár, valóban sokat köszönhet-e neki az emberiség? Az időben kvantumugrásokkal haladva, rétegről rétegre ismerhetjük meg, milyen elemekből született és épült fel a Hawking-mítosz. Az elkövetkező hetekben több részletet is közlünk a HVG Könyvek által kiadott Hawking, Hawking című életrajzból, követve annak sajátos, ám a címszereplőhöz nagyon is illő logikáját – halálától a kezdetekig.
„A negatív erők valamilyen rejtett módon egyesülnek, és a sok jóra törekvés sem elegendő, hogy a katasztrófát feltartóztassa” – mutatja meg Rémtörténetek című új regényében a 80. születésnapját október 14-én ünneplő író.
A 2022-es Margó-díjra minden eddiginél több, összesen 56 pályázat érkezett. Látlak című könyvével Vonnák Diána nyerte el idén a legjobb első prózakötetesnek járó elismerést.