A Svéd Királyi Tudományos Akadémia legrangosabb elismerésén, a 2022-es fizikai Nobel-díjon idén is hárman osztoznak: Alain Aspect, John F. Clauser és Anton Zeilinger. Kutatásaik nagyban hozzájárultak (és járulnak most is) a kvantumtechnológia fejlődéséhez – érvelt a szakmai bizottság.
Emberenként változik, hogy kire milyen hatást gyakorolt a világjárvány. Egy új kutatás a fiatalok szemszögéből vizsgálta ezt.
Ha baktériumokról van szó, azt hihetnénk, hogy már mindent tudunk róluk, az igazság viszont az, hogy sok, velük kapcsolatos dolog csak évtizedek után tisztázódott – ilyen például, hogy miként mozognak.
Az elviselhetetlen fájdalommal járó porckopás korunk népbetegsége. Jelenleg csakis tüneti kezelés létezik ellene, de lehet, hogy már nem sokáig.
Egy új diagnosztikai módszert is használnak az alsó végtagi artériák feltérképezésére a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinikáján. Az új típusú, MR-rel végzett, kontrasztanyag nélküli mágneses rezonanciás angiográfiai vizsgálat (MRA) azoknál is elvégezhető, akiknél más fennálló betegség miatt ellenjavallt például a jódos kontrasztanyaggal történő érfestés – közölte az egyetem hétfőn.
Csütörtök este ismét kiosztották az anti-Nobel-díjként elhíresült IgNobel-díjakat. A bizottság összesen tíz kategóriában osztotta ki idén az „elismeréseket” azokért a munkákért, amelyek elsőre megnevettetik, majd elgondolkodtatják az embert.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) Geofizikai és Űrtudományi Tanszék Űrkutató Csoportja vezeti azt a nemzetközi programot, amelyben földi mérési adatokon alapuló előrejelzéssel segítik a műholdak és űreszközök zavartalan működését – közölte az egyetem kedden.
Kínai tudósok új holdi ásványt fedeztek fel a Csang-o-5 szonda által a Holdról kinyert minták kutatásával – jelentette be pénteken a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) és a Kínai Atomenergia Hatóság (CAEA) közösen.
Egy robot ujját valódi, laboratóriumban növesztett élő bőrrel vonták be.
Az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem kutatói arra eredményre jutottak, hogy a sokféle betegség kilakulásában szerepet játszó S100 fehérjecsalád körülbelül fele „szabados életet él”, azaz gyakran váltogatja molekuláris partnereit.
Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége, a jó vasúthálózat pedig kifejezetten javítja a levegőminőséget – derül ki a Szegedi Tudományegyetem geográfusai által végzett kutatásból, melyet a rangos MDPI Sustainability című folyóiratban publikáltak.
A tudósok a HIP 65426 b jelű exobolygót vizsgálták meg, ami 385 fényévnyire van a Földtől.
Sikeresen zárultak a Wigner Fizikai Kutatóközpontban azok a kutatások, amelyek a későbbiekben újfajta számítástechnikai rendszerek alapjául szolgálhatnak.
A T. dohrnii nevű medúza képes arra, hogy a felnőtté válása után visszatérjen egy fiatalabb állapotába.
