Tévét és kerti bútorokat szedtek ki a Tiszából a nagytakarításkor
Ismét sok hulladékot hoztak a tiszai árhullámok, nem unatkozott a legutóbbi Tisza-tavi PET Kupa 200 résztvevője.
Ismét sok hulladékot hoztak a tiszai árhullámok, nem unatkozott a legutóbbi Tisza-tavi PET Kupa 200 résztvevője.
A fejlett világban eldobott öltözékek jelentős része gigantikus szeméthegyként a harmadik világban végzi. A másfél ezermilliárd dollár bevételű divatipar és a fogyasztási szokások változására van szükség, több országban már környezeti felelősséget követelnek meg a gyártóktól. Az EU-ban és Magyarországon is jön az új szabályozás.
Köztük Magyarország is ellenzi, hogy bevezessék a szigorúbb környezetvédelmi normákat.
A Meteorológiai Világszervezet (WMO) kutatói évről évre frissítik előrejelzésüket arról, mikorra éri el a Föld a kritikus, 1,5 Celsius-fokos melegedést. A szerdán kiadott adatok szerint ez már bármelyik pillanatban megtörténhet.
Veszélyes szennyezőanyag szivárgott tavaly nyáron a környezetbe a lőrinci pernyehányóban üzemelő lerakóból, nem is először. A júliusban kifolyt folyadékban olyan koncentrációban találtak toxikus fémeket, amilyet át sem vehettek volna a telepen. Ráadásul a veszélyes lötty olyan több tízezer köbméternyi anyagot tartalmazó tárolómedencéből szivárgott, ahol semmi keresnivalója nem volt. Ezt állapította meg a környezetvédelmi hatóság, amely környezetveszélyeztetés miatt részben eltiltotta a tevékenységtől, és környezetvédelmi felülvizsgálatra is kötelezte a céget. A vállalkozás bíróságon támadta meg a határozatokat.
A fogyasztói árakra és a globális fémkereskedelemre is jelentős hatással lesz az EU új karbonvámja. Az uniós kibocsátáskereskedelmi rendszer szigorodása pedig lemaradásuk miatt a magyar kibocsátókat is igen hátrányosan érintheti.
Svájci kutatók összesen 19 baktériumtörzsből és 15 gombából vettek mintát, hogy kiderüljön: melyik képes alacsony hőmérsékleten is bontani a műanyagokat.
Részletesen elemezte a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem a Balaton vizét, most először mutatták ki a mikroműanyagokat a tóban.
A németországi Alfred Wegener Intézet kutatói arra voltak kíváncsiak, milyen állapotban vannak a sarki jégtáblák alján növő algák. Az eredmény duplán meglepte őket.
Amerikai kutatók a Magyarországon is megtalálható dalos szúnyogokat vizsgálták, hogy kiderüljön, milyen hatással van rájuk a fényszennyezés.
Öt napig eltarthat, mire sikerül megtisztítani a szennyezett vizet.
A Mexikói-öböl az Egyesült Államok legnagyobb tengeri olaj- és gázkitermelő helye, és a jelek szerint kétszer szennyezőbb, mint amennyiről a hivatalos adatok szólnak.
Az ENSZ montréali jegyzőkönyve szerint 2010-re ki kellett volna vezetni az összes olyan vegyi anyagot a gyártásból, amelyek miatt ózonlyuk keletkezhet. Most mégis egyre több ilyen van a légkörben.
A londoni szürkemókusokat vizsgálták meg kutatók, és kimutatták, hogy rosszabb állapotban van a belvárosban élő rágcsálók tüdeje, mint azoké, amelyek a külvárosok valamivel jobb levegőjén élnek.
A brazil Paranai Szövetségi Egyetem kutatói szerint a Föld egyértelműen belépett az antropocén néven ismert földtörténeti korba, amit egy újabb elszomorító felfedezés bizonyít.
A volt államfő, Áder János podcastjában Kaderják Péter, a Magyar Akkumulátor Szövetség vezetője kifejtette: a gödi Samsung-gyár környékén nemcsak lítiumot, hanem toxikus oldószert is találtak a talajvízben. A Kék Bolygó Alapítvány elnökeként új feladatot ellátó politikus erre közbeszólt: legyen „ez zárójel”, majd a Youtube-ra felkerült verzióból már kivágták a Fidesz irányvonalába nem illő tényeket.
Az amerikai 5 Gyres Intézet szakemberei szerint a világ óceánjai egyre rosszabb állapotban vannak, húsz év leforgása alatt pedig óriási mennyiségű műanyag szemét kerülhet még bele.
Az ausztrál Monash Egyetem kutatói szerint a világ szárazföldi területének csupán 0,18 százalékánál volt éves szinten alacsonyabb a szálló por (PM2,5) koncentrációja az egészségügyi határértéknél.
Egy kis oázist varázsolt a Viktória-tóba egy volt idegenvezető, akinek elege lett a több tonnányi műanyagpalack látványából.
A most elfogadott klímavédelmi reformmal közelebb kerülhet Ausztrália azon céljához, hogy 2050-re nullára csökkentse a szén-dioxid-kibocsátását.