Minden tizedik nő küzd azzal, hogy kötődjön az újszülöttjéhez
Egy több mint ezer anya körében végzett felmérésből kiderült: a társadalmi nyomás, hogy élvezzék a terhességet, bűntudatot és félelmet is kelt bennük.
Egy több mint ezer anya körében végzett felmérésből kiderült: a társadalmi nyomás, hogy élvezzék a terhességet, bűntudatot és félelmet is kelt bennük.
Hogy miképp lát minket a partnerünk, vagy miképpen látjuk mi őt, csak kismértékben függ attól, milyenek is vagyunk mi ketten. Sokkal inkább befolyásolja az, hogy milyen a kötődési stílusunk.
Sokan olyan életkörülmények között élnek, hogy sokszor nem tudnak rendelkezésre állni – nekik szeretnének segíteni a kutatók.
A gondozóhoz való kötődés a gyerekekhez hasonlóan a kutyáknál is agyi jutalomválaszhoz kapcsolódik – állapították meg viselkedéses és agyi képalkotó vizsgálatok kombinálásával az ELTE etológusai.
A serdülő kötődési képességétől is függ, be tud-e illeszkedni a számára különösen fontos kortársak közé.
Legtöbbször úgy képzeljük, hogy alaposan megfontolva választjuk ki a partnerünket, és ő is ugyanezt teszi, amikor mellettünk dönt. Ám kis túlzással azt is állíthatjuk, hogy e találkozásnál a szüleink, sőt a nagyszüleink is találkoznak, és jóval meghatározóbb az egykori viszonyulásuk hozzánk, mint gondolnánk.
Mindenki fejében kirajzolódik a kép arról, milyen szülővé szeretne válni. A kisbaba megszületése után előfordulhat azonban, hogy nehéz elérni a kiegyensúlyozott kapcsolódást a babához. Mitől függ, és hogyan formálódhat a szülői oldala ennek a különleges viszonynak, amely megalapozza a létezésünket a világban?
Kapitány-Fövény Máté addiktológus új, Ezerarcú függőség című könyvében külön fejezetet szentel a kötődésnek. Ebből választottunk egy részletet közelgő szalonestje előtt.
Ugyanazt a kísérletet hajtották végre velük, amit gyerekekkel is szoktak, és arra jutottak, hogy a macskák között is vannak biztosan és gyengén kötődők.
A kutya szeretetében nem nagyon kételkedünk, de a macska természetéről már megoszlanak a vélemények. De mi a helyzet a madarakkal, vagy akár a terráriumok lakóival? Ők csak az ennivalót várják tőlünk?
Párkapcsolatainkban rendszerint újraélünk nem tudatos, korai életkorunkban elfojtott késztetéseket, érzelmi sérüléseket, amelyekhez partnerünknek nem sok köze van. A harmóniához vezető út első lépése, hogy mindketten szembenézzünk gyermekkorunkból hozott pozitív és negatív élményeinkkel. L. Stipkovits Erika pszichológus írása.
Szingliadó, az abortusz korlátozása, a gyermekvállalás gyökeresen más nézőpontból - hatalmas port kavart a HVG cikke, amely egy KDNP-hez közeli szociológus, Benda József demográfiai elképzeléseit mutatta be. Benda szerkesztőségünknek jelezte, szívesen megszólalna.
A szívverés felgyorsul, görcsbe rándul a gyomrunk, és olyan érzelmi hullámvasútra kerülünk, ami az egyik pillanatban az extrém boldogság magaslataiba, a következő pillanatban pedig a szorongó kétségbeesés mélységeibe repít. A kutatások szerint ezek az intenzív, romantikus érzések az agyból származnak.
Nemcsak a terápiában lehet haszna e tudásnak, hanem a mindennapi életben is.
Az anyák és a gyerekek közti kötődés a klinikai szakpszichológus szerint nagyban meghatározza a felnőttkori kapcsolatokat. Vannak, akiknek súrlódásmentes, másoknak vesszőfutás az életük.
Az érzelmek legszélesebb skáláját valószínűleg a szerelmünkkel éljük meg. Gyermeki, testvéri, szülői, baráti, szerelmi érzelmek időnként egymásba gabalyodva törnek felszínre – vagy munkálkodnak észrevétlenül.
Minden anya életében eljön a pillanat, amikor a gyerek születése után bizonyos idővel (legkésőbb három évvel később) vissza kell térnie a munkaerőpiacra, hacsak nem dönt úgy, hogy főállású anya lesz. Hány év után érdemes visszamenni dolgozni? Milyen esélyekkel indul az a nő, aki az iskolapadból kiszakadva egyből az anyaságot választotta, illetve vissza tud-e kapaszkodni az a nő, aki felívelőben lévő karrierjét megszakítva lett édesanya? A hazai munkáltatók és a társadalom mennyire toleráns ezekkel a kisgyerekes anyákkal?