Vajon a házi kedvenceink szeretnek minket, vagy csak a kajára hajtanak?

Titokban vagy vállaltan, de a legtöbb állattartó fejében valószínűleg megfordult már a gondolat, hogy vajon kutyája, macskája, hörcsöge, nyula hogy is viszonyul hozzá. Azért tűri a simogatást, mert összekötötte a gazda szagát az ételosztással, vagy valóban szereti, kötődik az emberéhez. Sőt, hogy esetleg van valamiféle közös metszet az adott fajra jellemző szeretet, kötődés és ugyanezek emberi fogalmai között. Ezzel a nagy kérdéssel foglalkozik a Guardian cikke is.

Egy ismerős család: a kutya, a macska és az ember

A kutyák és az emberek közti kötődést, szeretetet, kommunikációt például számos kutatás vizsgálta már. A tudomány pedig igazolta azt, amit a kutyatartó emberek évezredek óta tapasztalnak, hogy a kutyák keresik az ember közelségét, társaságát. Ráadásul csupán pár hónap alatt kialakul, hogy már a kiskutyák is inkább az emberhez vonzódnak, mint más kutyákhoz.

A kutyák ráadásul a szorongás sokféle jelét mutatják, ha az emberük időszakosan magukra hagyja őket. Ha viszont simogatjuk őket, akkor csökken a vérnyomásuk. Ez ráadásul kölcsönösen így van. És arról is volt már szó, hogy a kutyák megérzik, ha a gazdájuk stresszes időszakot él át.

Pixabay

Az emlősök agyműködésének vizsgálata még tovább árnyalja ezt a kapcsolatot. A kutyákban és az emberekben (illetve úgy általában az emlősökben) a kötődést kialakító viselkedési formákat komplex molekulakoktélok vezérlik és alakítják. Gondolunk itt például az agyban termelődő hormonokra, mint amilyen például a szeretethormonként elhíresült oxitocin is.

Az emlősökben (igen, az emberben is) ez a hormon szabadul fel, mikor felizgulnak szexuálisan, illetve az orgazmuskor, majd szülés közben, illetve szoptatáskor. De akkor is emelkedik az oxitocin szintje, ha meglátjuk azt, akit szeretünk, például közeli családtagokat.

A kutyáknál pedig érdekes módon nemcsak akkor pörög fel az oxitocin, amikor egymással kerülnek interakcióba, hanem a többi emlőstől eltérően akkor is, amikor az emberekkel.

Pixabay

Hasonló jelenséget tapasztaltak a kutatók a macskák esetében is. Egy kisebb kutatás arra jutott, hogy a macskákat is elönti az oxitocin, ha a gazdájuk simogatja őket – igaz, egyötödével kevesebb esetben, mint a kutyáknál. Ami tulajdonképpen megerősíti a macskákról szóló sztereotípiákat is.

És mi a helyzet azzal a kínos helyzettel, mikor a kutya nekikapaszkodik egy ember lábának, és félreérthetetlenül mozgatni kezdi a csípőjét?

A kutatók szerint ez nem az, aminek látszik. Egy kanos kutya nem a gazdája lábát akarja megtermékenyíteni, hanem könnyen lehet, hogy valamiféle feszültséget próbál meg kezelni az "ember-kutya háztartásban". Vannak kutatók, akik szerint ez a viselkedés inkább a dominanciáról szól, mások azzal érvelnek, hogy egy ilyen barátságos lábdöngetés egyszerűen jólesik a kutyának, még ha nem is tudatos, szexuális módon. A jelenséget ráadásul nemcsak kanoknál, hanem szukáknál is megfigyelték, sőt, néha macskáknál is.

Azok a szerelmes madarak

A madaraknál ez egészen máshogy van. A kutatók szerint ugyanis a madarak leginkább a szerelemhez hasonló érzéseket táplálnak a gazdáik iránt. Ki gondolná például, hogy mi lesz abból, ha egy papagájt csak úgy megsimogatunk.

Pixabay

Ha ugyanis véletlenül olyan részeken érintjük meg őket gyengéden, ami számukra afféle erogén zóna, a papagájok a barátságos gesztust ösztönösen félreértik, és szexhormonokat kezdenek termelni.

Tehát ha nem akar felizgatni egy papagájt, jobb, ha nem simítja végig lefelé a hátát vagy a szárnyai alatt, tanácsolja a Guardian. Ezek ugyanis azok a testtájak, ahol a hímek és a nőstények tollászkodnak az udvarlás korai szakaszában.

Egy ilyen simítás olyan nekik, mint nekünk egy csók, és felkészíti őket a szexre.

Pixabay

Hozd a kaját, ember!

A legtöbb házikedvenc viszont – nézzünk szembe vele – leginkább a hasával szereti a gazdáját. A terráriumban tartott béka vagy kígyó, ami izgatottá válik, amikor a gazdája megjelenik a vacsorájával. Vagy a halak, amik etetési időben az akvárium felső részén gyülekeznek. Még a háziállatként tartott rovarok is produkálnak valami ehhez hasonló kötődést.

Szóval ezeknél az állatoknál ez nem az a fajta szeretet, amiről a költők szonetteket írnak, de ez is több, mint a semmi.

(Guardian)