Azzal a szükséglettel jövünk a világra, hogy valakivel szoros érzelmi kapcsolatban legyünk – vélte John Bowlby, az 1990-ben elhunyt brit pszichoanalitikus, majd a követői. Ennek a korai kötődésnek a minősége – a szülővel, gondozóval – nagyon nagy jelentőséggel bír majd felnőttéletünkben.

Tévedés azonban azt gondolni, hogy ezek a korai minták predesztinálnak minket, és megváltoztathatatlanok, inkább kiindulási alapként érdemes rájuk tekinteni, melynek segítségével könnyebben megértjük magunkat és emberi kapcsolatainkat, így van mód a korrekcióra. Sajnos léteznek nagyon súlyosan elhanyagoló vagy bántalmazó szülők, akik mély sebeket okoznak gyermekeiknek, aminek feldolgozása borzasztóan hosszú és kínkeserves folyamat.

Mély sebek

Shutterstock

E sérüléseket még nagyon meleg, elfogadó, biztonságot nyújtó pár sem tudja sokszor gyógyítani, és szakemberre van szükség. Az esetek nagyobb részében viszont maga a párkapcsolat kiválóan alkalmas arra, hogy a lehető legközelebb kerülve egymáshoz biztonságot, megértést és támogatást nyújtsunk a partnerünknek akkor is, ha magunk azt nem kaptuk meg, vagy nem éltük át teljes egészében.

Függés vagy elkülönülés?

Sue Johnson és Leslie Greenberg amerikai pszichoterapeuták az 1980-as években kezdték el kidolgozni az érzelemfókuszú párterápia (EFT) elméleti kereteit és gyakorlatát. A módszer abból indul ki, hogy a szoros kötődés igénye felnőttkorban sem múlik el, és például a párkapcsolati konfliktusok hátterében is alapvetően kötődési nehézségek állnak.

Paradox helyzet

Shutterstock

A bizonytalan (szorongó, elkerülő, aggodalmaskodó, elutasító, bizalmatlan) kötődés olyan kommunikációhoz, viselkedéshez vezet, ami nemhogy közelítené egymáshoz a feleket, hanem ördögi kört indít be, és a pár tagjai egyre távolabb kerülnek egymástól. A paradox ebben a folyamatban az, hogy amikor a viselkedés arra irányulna, hogy a kötődést megszilárdítsa, épp az ellenkezőjét lehet vele elérni: bizalmatlanságot és elkülönülésérzést.

Sue Johnson is azt vallja, hogy minden emberben kódolva van az igény biztonságos menedékként funkcionáló kapcsolatra, amelyben a szeretett személy érzelmileg elérhető, és lehet számítani arra, hogy támogatást nyújt, ha arra van szükség.  Ez a „függés” kölcsönös és rendkívül hatékony, benne mindkét fél vigaszt és erőforrást is talál. Sajnos a gyermekkorban rosszul berögzült sémák miatt ez a bizalommal teli érzelmi „függés” nehezen alakul ki magától. Persze az is érthető, ha felnőttként nehezünkre esik őszintén kinyilvánítani az érzelmeinket, hiszen így könnyen kiszolgáltatottá, sebezhetővé válunk.

Érdekli két fiatal, Laura és Erik története? Olvassa tovább Megyeri Zsuzsanna pszichológus cikkét a legújabb HVG Extra Pszichológia magazinban, mely érzelmeinkkel, az érzelmi intelligenciával foglalkozik. Keresse az újságárusoknál vagy fizessen elő most! Ha most fizet elő, megajándékozzuk a Pszichológia Plusz párkapcsolati különszámmal. Aktuális számunkat meg is rendelheti.