Nem elégszik meg az Európai Bizottság a magyar kormány ajánlataival sajtóértesülések szerint, ezért tovább kellene szigorítani az egyetemi kuratóriumi tagság feltételeit.
Az Európai Bizottság szerint le van írva a jogszabályokban, hogy mit kell tennie a magyar kormánynak annak érdekben, hogy a pénzügyi szankciókat feloldják. Brüsszelben Budapestre várnak.
A 3000 milliárd forintnyi uniós forrás elvételétől tartva szóról szóra átvette a kormány a brüsszeli, összeférhetetlenségre vonatkozó iránymutatást a közérdekű közalapítványokra vonatkozóan, csakhogy ez a magyar viszonyokra nagyon kevés lehet. Megnéztük, milyen gyakorlati következménnyel jár a tervezett változás.
A kormány ugyanis azt vállalta az Európai Bizottság felé, hogy a közérdekű közalapítványoknál szigorú összeférhetetlenségi szabályokat hoz, a politikai kötődés kizáró ok lesz. Néhány tagnál a szabályok ismerete nélkül nem egyértelmű a helyzet, de a miniszterek, országgyűlési képviselők biztosan csomagolhatnak. Megnéztük a listát. (Frissítés: a hétfő este benyújtott törvényjavaslat alapján nem kell csomagolniuk a kormányzati tagoknak sem, csak egyes döntésekben nem vehetnek részt, főként gazdasági összeférhetetlenség miatt.)
Szepesházi Péter pályáját elhagyó bíró, most ügyvéd örömmel venne részt egy jóvátételi törvény kidolgozásában is – a NER elszámoltatásának társadalmi támogatásához szerinte ez elengedhetetlen. Azt mondja, a közalapítványokba kivitt állami vagyon visszaszerzése még a könnyebb elszámoltatási tételek közé tartozik.
Felmérte a Publicus Intézet, mit szólnak a közvagyon alapítványokba szervezéséhez az emberek.
Orbán Viktor egyértelművé tette, mi vezette a közalapítványok kurátorainak kiválasztásakor: világnézeti elköteleződést várt el. Közben várhatóan újabb forrásokhoz juthatnak majd a kiszervezett intézmények.
Óriási káoszt hozott a nagy igyekezet, hogy péntekre meglegyen a négymillió első körben beoltott magyar, és jöhessen az újranyitás következő lépése; az MNB-nek és a Költségvetési Tanácsnak sem tetszik, ahogyan a kormány túlköltekezne a 2022-es költségvetésben; alapítványokba szerveztek ki egyetemeket és több száz milliárd forintos vagyonkezelő alapítványokat hoztak létre. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Hubay György előállt a szerinte legegyszerűbb értelmezéssel.
A brüsszeli botrány után Szájer kilépett a Fideszből is.
A kormány alapítványai, kormányhivatalok és a közlekedési cégek kaptak milliárdokat a Gazdaságvédelmi alapból.
A Terror Házát is működtető közalapítvány főigazgatójaként Schmidt Mária tavaly 64 millió forintot keresett, de 2018-ban még jobban futott a szekér.
A tervek szerint az Emmitől az innovációs tárcához, onnan pedig egy közalapítványhoz kerülne az intézmény fenntartása.
Egy múlt heti törvénymódosítás felhatalmazza a kormányt, hogy kedvére hozzon létre alapítványokat, méghozzá gyorsított eljárásban, korlátlan mennyiségű pénzt csatornázva a szervezetekbe, a törvényben meg nem szabott célokra. A közalapítványokat 2006-ban szántották be, nem véletlenül.
Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) szerint a kormány által létrehozott közalapítványok ugyan a számukra meghatározott célokra használták fel a költségvetési támogatásokat, de nem törekedtek a takarékos, "jó gazda" módján történő közpénzfelhasználásra.
Az Országgyűlés hétfőn határozati javaslatban kezdeményezte a Közszolgálati Közalapítvány felállítását, a Magyar Televízió Közalapítvány átalakításával. A képviselők 245 igen és 92 nem szavazattal döntettek erről a lépésről.
