Megpróbálta megmagyarázni megjegyzését az idegenező fideszes

Hubay Györgyöt sokan vonták kérdőre, hogy miként értette azt a megnyilvánulását, amikor arra, hogy a parlament megszavazta, hogy az ország közvagyonának jelentős része - kormányközeli személyek vezette - alapítványokhoz kerüljön át úgy reagált a Facebookon, hogy mindez azért történt, hogy "már soha ne lehessen idegeneké”. Többen szerették volna tudni, kikre gondolt

A képviselő kérésüknek eleget téve ismét Facebook-appot ragadott és közzétett egy wikiszótárból kifotózott fotót, amin az idegen szó melléknévi jelentése szerepel, de ő maga is odaírta a posztba: „Nem ismert (személy, élőlény, dolog, hely), amely eredetileg máshová tartozik." A képviselő szerint ez a legegyszerűbb értelmezés.

Úgy tűnik, hogy sok hozzászólónak ez sem volt elég. Volt, aki jelezte, hogy ha előző megnyilvánulásában főnévi értelemben használta, akkor most miért a melléknévi jelentésével jön, de talán ez a legkisebb probléma ezzel az egésszel.

A parlament kedden döntött arról, hogy a közvagyon jelentős része az államtól formálisan független alapítványokhoz kerüljön át. A szavazásról hosszabban is írtunk, a lenti írásból kiderül, hogy bár a kormány rendre a nemes célokat hangoztatja, valójában a szellemi és kulturális hatalmának bebetonozása folyik, hiszen a kérdéses alapítványok – amelyek kuratóriumaiban döntően a kormánypárthoz kötődő személyiségek kaptak helyet – helyzetét az Alaptörvényben is rögzítették, így ezekről sarkalatos (azaz kétharmados) törvény rendelkezik:

Ha az ellenzék hatalomra jut, jogállami forradalom nélkül legfeljebb biciklisávokat festhet

Az ellenzék esetleges választási győzelme nem jelenti azt, hogy valóban kormányozhat, mert az Orbán-kormány már nemcsak a vagyont menti ki, hanem az államot is: kiskirályok feudális anarchiájára készül. Mutatjuk, hogyan.