A közműadó beláthatatlan következményekkel járhat a víziközmű-ágazatban, a helyenként több százmilliós plusz adóteher kigazdálkodására nem lesz lehetősége egyetlenegy vízmű társaságnak sem, ez teljesen bizonyos - mondta Fürjes József, a Vízügyi Közszolgáltatási Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VKDSZ) elnöke pénteken.
Orbán Viktor szokásos péntek reggeli rádióinterjújában a leminősítésekről azt mondta, nincsenek érdemi hatással a magyar gazdaságra. A kormányfő mindenkit arra biztat, hogy éljen az árfolyamgát lehetőségével, mert a forint nagyon bizonytalanul fog mozogni a következő időszakban. A rezsiköltségeket a kormány nem csak befagyasztaná, de csökkentené is, Orbán szerint az energiacégek profittermelése helyett az emberek zsebében kellene maradnia a pénznek.
A most elfogadott módosítás szerint mégsem mentesülnek a közművezetékek után fizetendő adó alól a földgáz-szállítási és a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító tulajdonában álló vezetékek.
A Népszabadság szerint a kormány által várt 30 milliárd forint helyett ennek duplája is befolyhat évente a költségvetésbe a közműszolgáltatókra jövő januártól kivetett új adóból.
A parlamenti szavazógéppel felpörgetett adótörvény módosítási nagyüzem vörösen izzó költségvetési bevétel-generátort helyezett üzembe 2013-ra. A bemutatott hazai gazdaságpolitikai lendületvételen azonban előbb egy zágrábi bírósági ítélet, majd az uniós költségvetési tárgyalások sikertelensége, végül pedig Magyarország ismételt leminősítése hagyott érzékeny nyomot. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Mégsem mentesülnének a közművezetékek után fizetendő adó alól a földgáz-szállítási és a villamosenergia-ipari átviteli rendszerirányító tulajdonában álló vezetékek, ha a parlament elfogadja a kormány erre vonatkozó törvénymódosító javaslatát, amelyet pénteken, három nappal a közművezeték-adóról szóló jogszabály elfogadása után terjesztettek az Országgyűlés elé.
Nem szerepel majd a tömegközlekedés a főváros 2013-as költségvetésének tervezetében, mert még nem lehet tudni, honnan lesz forrás a finanszírozásra – mondta a hvg.hu-nak Tarlós István. A főpolgármester szerint „neki mindegy, milyen forrásból” érkezik a központi támogatás a BKK-nak, de a pénzre szükség van. A közműadó egy kormányzati forrásunk szerint biztosan nem az önkormányzatoké lesz.
Teljes az elkeseredettség az energiaszolgáltatóknál az adótörvények hétfői zárószavazása után. Nemcsak a működésük ellehetetlenülését érzik egyes szolgáltatók, hanem még pontosan azt se tudják, hogy hogya számítsák ki a jövő évtől rájuk eső, minden korábbinál nagyobb adóterheket.
A főpolgármester alaptalannak tartja azt a következtetést, hogy az önkormányzatok nem részesülnének a közműadóból.
Tartózkodott a közműadóról szóló szavazásnál, mert az abból származó bevétel nem a településekhez kerül - közölte a Facebookon az Index szerint Bencsik János, az Orbán-kormány tavaly decemberben lemondott energetikai államtitkára.
A Magyar Telekomnak 9-11 milliárd forint, a UPC-nek pedig milliárdos pluszterhet jelent a közművezeték-adó - közölte a két cég.
Adót kell fizetni a közművezetékek után 2013. január 1-jétől, a teher mértéke 125 forint lesz méterenként. A parlament kedden kivételes sürgős eljárással fogadta el Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter erről szóló javaslatát.
Nemcsak felelőtlenség, hanem hatalompolitikai szempontból is káros lenne a Fidesznek, ha a 2014-es választásokra egy meggyengült, rosszul működő fővárossal futna neki – mondta a hvg.hu-nak Tarlós István. A főpolgármester szerint még korai lenne arról beszélni, ki lesz a kormánypárt jelöltje az önkormányzati választásokon, de „informális értesülései” már neki is vannak.
Az MSZP fővárosi politikusai szerint ha bevezetik a közműadót, azt végül közvetve vagy közvetlenül az emberek fizetik majd meg, így újabb teher hárul az egyébként is nehéz helyzetben lévő családokra. Közölték azt is, ha nem döntenek most a bölcsődei térítési díj eltörléséről, akkor azt az MSZP teszi meg 2014-ben.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) minden lehetőséget megvizsgál a közművezetékek adóztatása tekintetében, az erről szóló előterjesztést a kormány november 7-i ülésén véglegesíti - válaszolta a tárca az MTI kérdésére pénteken.
A Népszabadság értesülései szerint az új közműadó kiterjesztését fontolgatja a kormány, a legújabb elképzelések szerint már nemcsak a föld alatt húzódó, hanem a felszín feletti vezetékek után is fizetniük kellene a szolgáltatóknak. Az ötlet ugyanakkor nem új, a kormány már a múlt héten Brüsszelnek megküldött EDP-jelentésében is említést tett erről a fajta közműadóról.
Legjobb esetben is talán csak a tizedét lehetne finanszírozni a közműadóból annak az összegnek, amiből a BKV költségvetése jövőre kiegyensúlyozható lenne. Bár eredetileg erre szolgált volna a főváros szerint a közműadó, elképzelhető, hogy a kormány csak lenyúlta az ötletet annak érdekében, hogy az EU által jelzett finanszírozási feszültséget az önkormányzati szektoron belül némileg kezelje. Az építményadó ugyanis a kerületeknek jár: a hatályos szabályok szerint még a fővárosi tulajdonban lévő közműcégek közműadóját is ők kaparintanák meg.
A szaktárca a korábbi várakozásokkal ellentétben nem hirdette ki október 1-jéig a távhőtermelők által várt új rendeletet, ezért továbbra is bizonytalan, hogy mi lesz a már korábban is tetemes veszteséget generáló távhőtermelők sorsa - írja szerdai számában a Napi Gazdaság. A lap szerint a közműadó akár magasabb távhőárat is hozhat.
Október közepén újabb megszorításokat kaptunk a nyakunkba, Matolcsy György szerdán majdnem 370 milliárdos kiigazítást, az ő szóhasználatával élve csokort jelentett be. Az Országgyűlésben megkezdődött az ősz egyik legfontosabb törvényének, az új földtörvénynek a vitája, a javaslat ugyanakkor több sebből is vérzik. Az Európai Bizottság eközben újabb kötelezettszegési eljárást indított, amivel 160 milliárdot is bukhatunk. Telki pedig továbbra is ország leggazdagabb települése. A hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A jövő évi költségvetési kiigazítási lépések között szereplő közművezeték-adó, a közműtulajdonosokra vonatkozó építményadó helyi adó, ezért annak bevezetéséről és - a meghatározott keretek közötti - mértékéről a települési önkormányzat dönt - derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) válaszából, amit az MTI kérdésére küldtek pénteken.
