Egyre inkább úgy tűnik, hogy nem az újabb megválasztása lesz az igazi kihívás Hszi Csin-ping kínai elnök számára, hanem hogy helyrerázza országa gazdaságát, amely rég nem látott mennyiségű kihívással szembesült az elmúlt időszakban.
Évek óta nem volt egyetlen hónap sem, amikor akkora, 517 milliárd forintos külkereskedelmi hiány jött volna össze, mint idén augusztusban. Az is elképzelhetetlen jelenség volt korábban, hogy az első nyolc havi mérleg negatív legyen, márpedig most hatalmas mínuszban van.
Kétéves kölcsönös konzultációs egyezményt írt alá Szergej Lavrov orosz és Nikola Szelakovics szerb külügyminiszter. Ez kicsapta a biztosítékot Brüsszelben, mondván az ukrajnai háború idején aláírt egyezmény nem fér össze egy uniós tagjelölt ilyen diplomáciai elkötelezettségével.
A jövőben helyrebillenhet az egyenleg, mert az elmúlt hónapok erős belső fogyasztása várhatóan csökkenni fog.
Májusban a termék-külkereskedelmi egyenleg 65 millió euróval javult, és 2021 júniusa óta először mutat pozitív értéket.
Ha az Ukrajnával folytatott külkereskedelemre gondolunk, a legtöbb magyar embernek valószínűleg nem jutnának eszébe tömegesen a Made in Ukraine feliratú termékek a saját háztartásából. Pedig elég sok olyan része van a gazdaságunknak, amelynél jókora problémákat okozhat az, ha kevesebb ukrán termék érkezik.
Videocsúcstalálkozó lesz az uniós és a kínai vezetők közt. Kína kommunikációja vegyes az ukrajnai háború kapcsán, de eddig nem segítették az oroszokat, sőt. Kínának is fontosak az orosz energiahordozók, de a Nyugattal folytatott külkereskedelem súlya még nagyobb.
A friss brit–amerikai megállapodás mentesíti az acél- és alumíniumimportot a sarc alól.
2018 óta nem volt olyan év, amikor januárban kevesebb magyar árut adtak el külföldre, mint amennyi külföldi terméket ide behoztak, 2022-ben viszont így kezdődött az év.
Harmincmilliárd forint többlettel zárta a külkereskedelem 2021 novemberét.
451 milliárd forinttal romlott az ország külkereskedelmi mérlege.
Az Európai Bizottság azt szeretné, ha kereskedelmi szankciókat alkalmazhatna, és nem lenne szükség ehhez valamennyi tagállam egyetértésére. Jelenleg ugyanis a kínaiak és mások is kihasználhatják az egyhangúság elvét, amelynek alapján egyetlen tagállam is megvétózhatja a szankciókat.
1,3 milliárd euróval romlott szeptemberben a magyar külkereskedelmi egyenleg az egy évvel korábbihoz képest.
A brit miniszterelnök gyors bukása is rávilágított arra, hogy Nagy-Britannia kilépése az Európai Unióból egyáltalán nem fellendüléshez vezetett, sőt, végül gazdasági válságba torkollott. Egy ír kutatócsoport ki is számolta: ki, mennyit veszített a Brexittel?
Bár tetszetős gazdasági növekedést regisztrált az idei első fél évben a statisztika, de a megtermelt többletjövedelem jelentős része ráment az energia importjára. A hazai össztermék vásárlóértéke mindössze 1,7 százalékkal emelkedett, a többi csak látszat.
Nagyobb az első héthavi külkereskedelmi hiányunk, mint amekkora tavaly ilyenkor a többlet volt. A júliusi hiány ezen belül is kiugró szintet jelent, most először sikerült összehozni egyetlen hónap alatt egymilliárd eurósnál is nagyobb hiányt.
Az egymást követő tizedik hónapban lett hiány a termék-külkereskedelemben.
Hatalmasra nőtt a külkereskedelmi hiány január és március között.
Exportképtelen kisvállalkozásokat kecsegtetett tíz éve az Orbán-kormány azzal, hogy meghódíthatják a mesés Keletet. Azóta az ázsiai kivitel részesedése a magyar exportból 6,4 százalékról 5,1 százalékra csökkent.
Jóval több magyar terméket adtak el külföldön, és több külföldit hoztak be ide 2021-ben, mint a válságos 2020-ban, de a többlet már kevesebb, mint a fele volt a 2020-asnak.
