#lakás

Elment 8700 milliárd arra, hogy jobb körülmények között lakjanak a magyarok, de mire mentünk vele?

Az elmúlt három évtized lakáspolitikai támogatásait hasonlította össze a Habitat for Humanity. Arra jutottak: a kormányok a lakhatási támogatást szinte mindig arra használták, hogy a gazdagabbak juthassanak saját lakáshoz, vállaljanak többen gyereket a lakhatásért. A lakásépítések állami támogatása azonban általában nem elég arra, hogy megfizethetőbb legyen az ingatlanvásárlás. A rezsicsökkentéssel sikerült elérni, hogy kevesebb családnak legyen tartozása, de a szegényebb háztartások negyede még így is felhalmozott rezsihátralékot.















Tanultunk otthonunk tisztaságáról a koronavírus-járvány idején?

Kézmosás, fertőtlenítés, könyökbe tüsszentés, maszkviselés, távolságtartás, az elhasznált levegő lecserélése, tisztítása – sokunk számára unalomig ismert óvintézkedések, így a koronavírus-járvány második évében. Pedig jobb, ha megjegyezzük, és gyakoroljuk, akár otthon is, mert nem csak a koronavírus terjed hatékonyan zárt térben.





Egy országa sincs Európának, ahol a lakások drágulása legalább megközelítené a magyart

Az új lakások Magyarországon már most kétszer annyiba kerülnek, mint 2015-ben, és a használtak is csak egy kicsit húzzák lejjebb az átlagot, ehhez fogható áremelkedést sehol Európában nem mértek, még a második legnagyobb drágulás is csak 66 százalékos 2015 óta. Az is jól látszik a KSH és az Eurostat most kiadott számain, hogy a használt lakások már nem Budapesten a legdrágábbak, hanem a Balatonnál.