A bérek és az ingatlanárak párhuzamos emelkedése a 2010-es években egész másként érintette a fővárosban és az egyes megyeszékhelyeken élőket – írja a G7. Budapesten például hiába növekedett több mint másfélszeresére az átlagjövedelem 2013 és 2019 között, az abból megvásárolható négyzetméterek átlaga nagyjából megfeleződött ezen időszak alatt. A másik véglet Salgótarján, ahol

a bérek kétharmadával nőttek a vizsgált időszak alatt, az ingatlanárak viszont csak másfélszeresükre kúsztak fel, így ott nőtt is az átlagbérből megvehető négyzetméterek száma.

Az egyik látványos ingatlanpiaci elmozdulást produkáló város Tatabánya, ahol 2013-ban a helyi bérszínvonalhoz képest kifejezetten olcsón lehetett lakáshoz jutni, 2019-ben azonban ez már egyáltalán nem volt igaz, a város felzárkózott a középmezőnybe.

A helyi bánya bezárása után létesült ipari park folyamatosan bővült, és mára akkora ipari kapacitás költözött ide, amit a helyi munkaerő nem képes kiszolgálni, ezért elindult a munkaerő-bevándorlás a távolabbi területekről. Az egyik ingatlanos cég elemzője szerint gyakorlatilag nem volt az a mennyiségű bérlakás, amit ne vettek volna meg az ipari szereplők a munkásaik részére.

A város földrajzi elhelyezkedése is meghatározó: a jó infrastruktúra és közlekedés ahhoz is hozzájárult, hogy többen költöztek a fővárosból és agglomerációjából a térségbe, vagy a szakértő fogalmazott:

Tatabánya is egyre inkább a főváros agglomerációjává kezd válni"

Budapest és Tatabánya után Székesfehérváron és Veszprémben alakult a vevők szempontjából legrosszabbul a bérek és az ingatlanárak aránya. Székesfehérváron Tatabányához hasonlóan a bér-ár olló kinyílásában jelentős szerepe volt annak, hogy a jelentős gazdasági beruházásokat nem követte az ingatlankínálat hasonló szintű növekedése.

Veszprém is vonzza az itt letelepedni vágyó munkavállalókat, a város ipari háttere miatt meghatározó piaci szereplő, de emellett élhető város, és közel fekszik a Balatonhoz. A város szerkezete miatt – körgyűrű veszi körül – viszont az ingatlanépítés lehetőségei korlátozottak, ez határt szab a kínálatnak, aminek növekvő kereslet mellett árfelhajtó hatása van. Ráadásul az átlagárak növekedéséhez járult hozzá a városban, hogy az egyetem környéki ingatlanokat elkezdték felvásárolni a befektetők.

A Debrecen általánosságban 30-50 százalékos áremelkedés figyelhető meg évről évre, az agglomerációs árak például már vetekszenek a budapestiekkel. Az ingatlanok iránti kereslet itt is úgy nőtt, hogy nem jellemző az elvándorlás. Az ipari parkok környékén lévő, újonnan létesülő beruházásoknak szintén nagy a felhajtóereje, és a repülőtérnek, valamint az egyetemnek köszönhetően még több embert tud bevonzani a város.