Európa majd minden nagyobb városban gyorsan nőnek az albérleti díjak, ami nagyban felelős a sok helyen kialakult lakhatási válságért. Határokon átnyúló adatelemző újságírói együttműködésben készült cikkünkben 26 EU-s nagyváros adatai mentén tárjuk fel a kialakult válság okait és lehetséges megoldásait.
Tavaly 2305, az idei év első felében pedig 737 lakáskiürítés volt.
Számszerűsítette a Habitat for Humanity, hány ember van az országban, akik rettenetes körülmények között élnek, vagy annyi pénzüket viszi el a lakhatás, hogy másra alig tudnak költeni. Arra is kitértek, hogy a gazdasági akcióterv nagyrészt csak a régi programok újracsomagolása, de a kormány legalább már beszél arról, hogy lakhatási válság van.
Magyarországon csaknem 3 millióan élnek lakhatási szegénységben.
A menettel a lakhatási szegénység ellen tiltakoznak.
Az egész EU-ban Magyarország dobogós a lakásuk fényviszonyaival elégedetlenek arányában. A szlovákok úgy érzik, fényárban úsznak.
A 2008-as válság után több mint egy évtizeddel elkezdett csökkenni azoknak a szegényeknek az aránya, akik szinte minden pénzüket a lakhatásra költik, ám ekkor beütött az újabb krízis. Az MNB arra odafigyel, hogy ne lehessen kockázatos lakáshitelt felvenni annyira könnyen, úgyhogy sokan már személyi hitelből fizetik a lakást vagy épp a lakásbérlés kéthavi kaucióját. Ezekkel a témákkal is foglalkozik a Habitat for Humanity Magyarország 2020-as lakhatási jelentése, amelyet hétfő este mutattak be.
Minden harmadik magyar háztartás hónapról hónapra küzd azért, hogy kifizesse a rezsit vagy a lakbért. A kormánynak ott kellene közbeavatkoznia, amikor az emberek elindulnak a hajléktalanság felé vezető úton, de csak a szociális dolgozók extrém munkabírásában lehet reménykedni – írja a Habitat for Humanity Magyarország lakhatási szegénységről szóló idei jelentése. Ennek a főbb megállapításait gyűjtöttük össze.
