Feszültség és konfliktus a szervezetben – Hogyan kezelhető?
Az egészséges csapatműködés és az eredményesség szempontjából kulcskérdés, hogyan kezeli a cégvezető a konfliktusokat.
A máltaiak és a portugálok után arányaiban a magyarok látják a legsötétebben az életkörülményeiket, mármint valóban arról van szó, hogy túl sötétnek érzik a lakásukat, erről a G7 az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat által közzétett adatokra hivatkozva ír.
Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió lakosságának 4,9 százaléka tartotta problémának, hogy túl sötét lakásban lakik. A tagállamok közül Máltán volt a legmagasabb a lakásukkal elégedetlenek aránya, tízből egy máltai ítélte meg úgy, hogy sötét a lakása, de a portugálok (8,2 százalék), a magyarok (8 százalék) és a lettek (7,9 százalék) is a lakásuk fényviszonyaival elégedetlenebb európai nemzetek közé tartoztak.
Szlovákiában egyenesen a legkevesebben (2,8 százalék, bár ez 2018-as adat), de Csehországban is csak 3,2 százalékban tartják problémának, hogy nem elég világos az ingatlan, amelyben laknak. A Magyarországgal szomszédos országok közül Romániában, Horvátországban és Szlovéniában is uniós átlag alatt van azoknak az aránya, akik nem elégedettek a lakásuk fényviszonyaival.
A magyarok nem csak a lakásuk fényviszonyaival elégedetlenek, és az elégedetlenség nem alaptalan. Magyarországon egyre mélyül a lakhatási válság, alig találni olyan mutatót, amely ne a társadalmi egyenlőtlenségek növekedését jelezné. Az állami lakáspolitikák pedig nem javítanak, hanem a legtöbb esetben tovább mélyítik az egyenlőtlenségeket – erre a megállapításra jutott a Habitat for Humanity 2019-es lakhatási jelentése. Magyarországon 4,4 millió lakóingatlan van, ezek közül nagyjából 3,5 millió nem felel meg a korszerű műszaki és energetikai szempontoknak – állapította meg a jelentés. Magyarország nemcsak az európai átlaghoz képest, de még régiós szinten is sereghajtó a legtöbb lakhatási szegénységi mutatóban.
