Józsefváros, Keszthely és Jánoshida nyerték el a Habitat for Humanity díját a lakhatási problémákra talált legjobb megoldásokért.
Az egykori Metal Ladyt többször is kilakoltatták.
Az ingatlanárak drasztikus emelkedését eredményező felvásárlási lázzal szemben demokrata és republikánus képviselők is jogi korlátozásokat sürgetnek.
A fővárosban és Debrecenben áttörték a lélektani határt az albérletárak.
Egyszerre csapott le a fiatalokra az Orbán-kormány elfuserált gazdaságpolitikája és a recesszió, így egyre kilátástalanabb az otthonteremtés az új generáció számára. Az érintettek voksára sorra jelentkeznek be a politikai erők.
Horrorisztikus bérleti díjakat kell fizetni Európa-szerte a lakásokért, és egy teljes másodállásnak megfelelő időt és erőt beletenni, hogy kibérelhető lakást találjon az ember. A politika elsőre jónak tűnő válaszai pedig eddig vagy teljesen bedőltek, vagy egészen új problémákat okoztak. Valamit mégis kezdeni kell a helyzettel, hogy ne legyen nagyobb a krízis.
A folyamatot leginkább úgy lehetne megakadályozni, hogy több házat építenek. Különösen sok új szociális lakásra lenne szükség az egész Európai Unióban.
A legújabb demográfiai adatok is alátámasztják: nem várható, hogy a kormány akár a csok plusszal is eléri népesedéspolitikai céljait. A hitelkonstrukció a rászorulók támogatására is alkalmatlan, viszont a kabinet sokat spórol vele.
Nem segít érdemben a lakhatási nehézségeken a csok plusz, igaz, a kormányzatnak ez nem is volt célja vele – áll az e heti HVG-ben.
Ha akarnak, sem tudnak túl sokat tenni az önkormányzatok a lakhatási szegénység ellen, de nem teljesen reménytelen a helyzetük. Lakhatással foglalkozó civil szervezetek arról állítottak össze egy javaslatcsomagot, hogy a szűkös helyzetből kiindulva mit léphet egy városvezetés, és pozitív példákat is bemutattak.
2015 óta 63,6 százalékkal nőttek az átlagos albérletárak Magyarországon, csak az elmúlt egy évben 14 százalékkal. Eközben a kormány a lakásbérlést egyáltalán nem támogatja, a lakáspolitika leginkább a gazdag családosokat segíti ahhoz, hogy még nagyobb házat vehessenek – derül ki a Habitat for Humanity most bemutatott lakhatási jelentéséből.
Ha Debrecent vesszük, e pillanatig még nem megoldott, hol fog lakni a városba érkező sok ezer vendégmunkás. De más fontos kérdések is felmerülnek, mondja az urbanisztikai szakember.
2016-ban még alig 6000 firenzei lakás szerepelt az Airbnb-n, ma már több mint 14 ezer, ennek pedig a városvezetés szerint a helyiek látják kárát.
Tartozásrendezés helyett a legszegényebb háztartások fokozódó eladósodása az ingatlanárverések következménye Magyarországon – derül ki egy friss tanulmányból.
A budapesti agglomeráció és az osztrák határhoz közeli helyek húzták a lakáspiacot, ott a legnagyobb az új lakások aránya. Jókora különbség látszik Kelet- és Nyugat-Magyarország között akkor is, ha azt nézzük, városokba vagy az agglomerációba költöznek-e szívesebben az emberek.
A menedékszállásokon kialakult helyhiány miatt Hollandiában turistahajókon helyeznek el menedékkérőket.
Fenntartható, nulla energiaigényű, a rászorulók számára is megfizethető lakásokat fog építeni Budapest a IV. kerületben uniós forrásból.
A szocializmus idején csak zártkertek voltak, mára egyre többen költöznek ki életvitelszerűen a gyakran közművek nélküli telkekre, a rendszerváltás, a 2008-as válság és a jelenlegi lakhatási krízis több mint 100 ezer embert szorított így a peremre. Fenntarthatósági podcastunkban ezeket a közösségeket mutatta be Vigvári András szociológus-etnográfus, a KRTK Regionális Kutatások Intézetének tudományos munkatársa, aki könyvet írt a zártkertek, mint átmeneti terek helyzetéről.
Az állam a lakástámogatásokkal a gazdagabbakat és a középosztályt segíti, azok magukra maradnak, akik a szegénységből próbálnak kitörni. A Habitat for Humanity mutatta be, hogyan dolgoznak és milyen kihívásokkal szembesülnek azok, akik a szegények lakhatási problémáin segítenének.
