A SZÉP-kártyára érkező pénz felét lakásfelújításra lehet majd költeni
Gulyás Gergely több lakhatást érintő kormányzati tervet is felvázolt a kormányinfón.
Gulyás Gergely több lakhatást érintő kormányzati tervet is felvázolt a kormányinfón.
Orbán Viktor múlt pénteken, a Kossuth Rádión arról beszélt, hogy a kormány a lakhatás kérdésében Budapestre vár, erre reagált most a főpolgármester.
Az otthonfelújítási program karcsú, nemcsak összességében, hanem az egy ingatlanra igényelhető maximális összeg is kevés. Ez az uniós helyreállítási tervhez készített analízisből látszott, a pályázatot mégis kis összeggel írták ki. És ráadásul túlbürokratizálták. Más állami támogatás nincs, a helyzet az elemzés szerint „szuboptimális”. Közben a gázért „lakossági piaci” árat fizető háztartások 80 százaléka régi ingatlanban él.
A Magyar Református Szeretetszolgálat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat állami segítséggel létrehozott MR Közösségi Lakásalap több mint 200 felújított lakást adott át új ügyfeleknek az elmúlt két és fél évben. Jelenleg ez a nonprofit vállalkozás viszi az ország egyik legnagyobb és országos lefedettséggel is rendelkező bérlakásprogramját: 6000 ingatlannal, 3800 bérlővel és családtagokkal kiegészülve 15 ezer ember él a lakásaikban.
A Magyar Apartman Kiadók Egyesülete (MAKE) és a Felelős Szálláskiadók Szövetsége (FSZKSZ) szerint nincs valós társadalmi tömegigény az Airbnb-k betiltására.
Hol érdemes házat venni Budapesten, vagy az agglomerációban? A vételár mellett az ingázás költségével is érdemes számolni. De az sem mindegy, hogy Budapest melyik részén, melyik kerületben fekszik a kérdéses ingatlan.
Bécs nagyon tudatos városfejlesztést folytat, sok új lakás épül. A bérlakásrendszer erős, kiterjedt és társadalmilag nem stigmatizált, emellett a piaci ingatlanbefektetők is rendkívül aktívak.
Osváth Zsolt szerint a dolguk ezzel még nem ért véget.
Józsefváros, Keszthely és Jánoshida nyerték el a Habitat for Humanity díját a lakhatási problémákra talált legjobb megoldásokért.
Az egykori Metal Ladyt többször is kilakoltatták.
Az ingatlanárak drasztikus emelkedését eredményező felvásárlási lázzal szemben demokrata és republikánus képviselők is jogi korlátozásokat sürgetnek.
A fővárosban és Debrecenben áttörték a lélektani határt az albérletárak.
Egyszerre csapott le a fiatalokra az Orbán-kormány elfuserált gazdaságpolitikája és a recesszió, így egyre kilátástalanabb az otthonteremtés az új generáció számára. Az érintettek voksára sorra jelentkeznek be a politikai erők.
Horrorisztikus bérleti díjakat kell fizetni Európa-szerte a lakásokért, és egy teljes másodállásnak megfelelő időt és erőt beletenni, hogy kibérelhető lakást találjon az ember. A politika elsőre jónak tűnő válaszai pedig eddig vagy teljesen bedőltek, vagy egészen új problémákat okoztak. Valamit mégis kezdeni kell a helyzettel, hogy ne legyen nagyobb a krízis.
A folyamatot leginkább úgy lehetne megakadályozni, hogy több házat építenek. Különösen sok új szociális lakásra lenne szükség az egész Európai Unióban.
A legújabb demográfiai adatok is alátámasztják: nem várható, hogy a kormány akár a csok plusszal is eléri népesedéspolitikai céljait. A hitelkonstrukció a rászorulók támogatására is alkalmatlan, viszont a kabinet sokat spórol vele.
Nem segít érdemben a lakhatási nehézségeken a csok plusz, igaz, a kormányzatnak ez nem is volt célja vele – áll az e heti HVG-ben.
Ha akarnak, sem tudnak túl sokat tenni az önkormányzatok a lakhatási szegénység ellen, de nem teljesen reménytelen a helyzetük. Lakhatással foglalkozó civil szervezetek arról állítottak össze egy javaslatcsomagot, hogy a szűkös helyzetből kiindulva mit léphet egy városvezetés, és pozitív példákat is bemutattak.
2015 óta 63,6 százalékkal nőttek az átlagos albérletárak Magyarországon, csak az elmúlt egy évben 14 százalékkal. Eközben a kormány a lakásbérlést egyáltalán nem támogatja, a lakáspolitika leginkább a gazdag családosokat segíti ahhoz, hogy még nagyobb házat vehessenek – derül ki a Habitat for Humanity most bemutatott lakhatási jelentéséből.