A kampányra hirtelen minden politikai erőnek fontos lett a fiatalok lakhatási válságának megoldása

6 perc

2024.04.12. 05:00

Egyszerre csapott le a fiatalokra az Orbán-kormány elfuserált gazdaságpolitikája és a recesszió, így egyre kilátástalanabb az otthonteremtés az új generáció számára. Az érintettek voksára sorra jelentkeznek be a politikai erők.

Jól megfontolt önérdek volt a Fidesz részéről, hogy amikor az elmúlt évtizedekben kormányon volt, mindenáron a saját tulajdonú lakás építését erőltette. A szakirodalom szerint ugyanis az építőipar felpörgetése mellett nemcsak a családokat teszi magabiztossá, ha vagyonosnak – ha úgy tetszik, tőketulajdonosnak – érezhetik magukat, hanem a politikai stabilitást is elősegíti ez a fajta lelki egyensúly. Mindez a legutóbbi időkig olajozottan működött.

A koronavírus-járvány idején, 2021-ben végzett ifjúságkutatás még fel sem vette a tematikájába a lakhatás kérdését. A kormányzati döntéshozók akkor még úgy érezhették, ebből az irányból semmi sem fenyegeti a hatalmukat. Csakhogy az energiaválság és az elszabaduló infláció együttes következményeként mára a fiatalok többsége számára nemcsak a saját tulajdonú lakás, de még egy bérelt garzon is megfizethetetlenné vált. Így a legutóbbi, 2023. őszi adatfelvételek szerint a lakhatás a fiatalok egyik legsúlyosabb gondjává lépett elő, ami hozzájárulhatott ahhoz, hogy ez a korosztály is megjelenjen az utcai politizálásban, a politikusok pedig igyekeznek az üzeneteikkel elárasztani a fiatalokat.

Lakásválság van – szögezi le Jelinek Csaba városszociológus, a Periféria Központ társalapítója, akinek egy tavaly nyári kutatása azt bizonyította, hogy hosszú idő után fordult a kocka: immár nem áll az a kormányzati narratíva, mely szerint a magyar ember ragaszkodik a saját tulajdonú lakáshoz. Budapesten például 800 ezren vannak, akik elégedetlenek a lakhatásukkal, és közülük 300 ezren készek hosszú távon is bérlakásban élni.

Hegedüs József, a Városkutatás Kft. ügyvezetője ehhez azt teszi hozzá, hogy az otthonok megfizethetősége immár nem szociális kérdés, hiszen az alsó közép- és a középosztály sem tudja kigazdálkodni az ingatlanok árát. Nemcsak a szegények, hanem például a tanárok vagy az ápolók is ugyanarra a szűk lakáspiacra hajtanak, amelyről azok a fiatalok, akiket a szüleik nem tudnak milliókkal támogatni, végképp kiszorulnak.