Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
Éves összevetésben országosan 11,7, Budapesten 12,4 százalékos drágulás látható, míg havi szinten 0,8 és 1,8 százalék – derül ki a KSH–ingatlan.com lakbérindéből.
A kép ugyanakkor felemás: országosan ugyanis lassult a havi drágulás a februári 1 százalékról 0,8 százalékra, miközben Budapesten 1,1 százalékról 1,8 százalékra gyorsult. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint az országos adat elsősorban a kereslet fizetőképességének korlátai miatt csökken, hiszen a bérleti díjak növekedése nem az inflációval, hanem sokkal inkább a fizetések emelkedésével mutat párhuzamot. Részben ennek is köszönhető, hogy a fővárosban és Debrecenben lélektani határt törtek át az átlagos albérletárak. (Az albérletárak amúgy 2015 óta megduplázódtak.)
Mindezek következtében márciusban a fővárosban már 270 ezer forint a kiadó lakások átlagos bérleti díja. A 40 négyzetméternél kisebb garzonlakások ennél jóval olcsóbban érhetők el, mert ezeknek a bérleti díja alacsonyabb, átlagosan 185 ezer forint.
„Ha a fizetések növekedési üteme nem lassul, akkor jövőre elérhetjük a 300 ezer forintos átlagos bérletidíj-szintet Budapesten. Az emelkedő albérletárakat részben kompenzálhatják a kormány által tavasszal indított Ifjúsági Garancia Plusz (melynek keretében akár havi 180 ezer forintos albérlet-támogatást kaphatnak a fiatalok) és a Lakhatási Támogatás 2024-es lakbértámogatási programok. Ezek olyan szociális alapon nyújtott albérlet-támogatások, amivel a fiatalok és az álláskeresők munkaerőpiaci elhelyezkedését segítik” – vélte Balogh László. Mindemellett a főváros is igyekszik segíteni a Fővárosi Lakásügynökségnek, erről itt írtunk bővebben.
Persze mindez összbudapesti adat, a kerületek között ma is jelentős különbségek vannak: az V. kerület a legdrágább, ahol 380 ezer forintba kerülnek az albérletek. A legnagyobb kínálatú városrészek közül a XI. és XIII. kerületben a fővárosi átlagnak megfelelő, 270 ezres szinten van az átlagos lakbér. A legolcsóbbak pedig a XVIII. és XXI. kerület lakásai, ahol 200 ezer forint alatt marad ez az összeg.
A vármegyeszékhelyek piacait nézve Debrecenben kell a legtöbbet fizetniük a bérlőknek: ebben a városban az átlagos lakbér áttörte a 200 ezres lélektani határt jelentő szintet, április közepén 220 ezer forint volt az átlag. Ezt követően Győr, Székesfehérvár és Veszprém következik a sorban 176-180 ezer forinttal. A másik végletet képviseli Miskolc, Salgótarján és Békéscsaba 90-100 ezer forintos bérleti díjjal.
