Egyre inkább közelít a 300 ezer forinthoz a budapesti albérletek átlagára, de van, ahol már a 400 ezret ostromolja

A fővárosban és Debrecenben áttörték a lélektani határt az albérletárak.

  • hvg.hu hvg.hu
Egyre inkább közelít a 300 ezer forinthoz a budapesti albérletek átlagára, de van, ahol már a 400 ezret ostromolja

Éves összevetésben országosan 11,7, Budapesten 12,4 százalékos drágulás látható, míg havi szinten 0,8 és 1,8 százalék – derül ki a KSH–ingatlan.com lakbérindéből.

A kép ugyanakkor felemás: országosan ugyanis lassult a havi drágulás a februári 1 százalékról 0,8 százalékra, miközben Budapesten 1,1 százalékról 1,8 százalékra gyorsult. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint az országos adat elsősorban a kereslet fizetőképességének korlátai miatt csökken, hiszen a bérleti díjak növekedése nem az inflációval, hanem sokkal inkább a fizetések emelkedésével mutat párhuzamot. Részben ennek is köszönhető, hogy a fővárosban és Debrecenben lélektani határt törtek át az átlagos albérletárak. (Az albérletárak amúgy 2015 óta megduplázódtak.)

Mindezek következtében márciusban a fővárosban már 270 ezer forint a kiadó lakások átlagos bérleti díja. A 40 négyzetméternél kisebb garzonlakások ennél jóval olcsóbban érhetők el, mert ezeknek a bérleti díja alacsonyabb, átlagosan 185 ezer forint.

„Ha a fizetések növekedési üteme nem lassul, akkor jövőre elérhetjük a 300 ezer forintos átlagos bérletidíj-szintet Budapesten. Az emelkedő albérletárakat részben kompenzálhatják a kormány által tavasszal indított Ifjúsági Garancia Plusz (melynek keretében akár havi 180 ezer forintos albérlet-támogatást kaphatnak a fiatalok) és a Lakhatási Támogatás 2024-es lakbértámogatási programok. Ezek olyan szociális alapon nyújtott albérlet-támogatások, amivel a fiatalok és az álláskeresők munkaerőpiaci elhelyezkedését segítik” – vélte Balogh László. Mindemellett a főváros is igyekszik segíteni a Fővárosi Lakásügynökségnek, erről itt írtunk bővebben.

Persze mindez összbudapesti adat, a kerületek között ma is jelentős különbségek vannak: az V. kerület a legdrágább, ahol 380 ezer forintba kerülnek az albérletek. A legnagyobb kínálatú városrészek közül a XI. és XIII. kerületben a fővárosi átlagnak megfelelő, 270 ezres szinten van az átlagos lakbér. A legolcsóbbak pedig a XVIII. és XXI. kerület lakásai, ahol 200 ezer forint alatt marad ez az összeg.

A vármegyeszékhelyek piacait nézve Debrecenben kell a legtöbbet fizetniük a bérlőknek: ebben a városban az átlagos lakbér áttörte a 200 ezres lélektani határt jelentő szintet, április közepén 220 ezer forint volt az átlag. Ezt követően Győr, Székesfehérvár és Veszprém következik a sorban 176-180 ezer forinttal. A másik végletet képviseli Miskolc, Salgótarján és Békéscsaba 90-100 ezer forintos bérleti díjjal.

Minden, amit lakásbérlésről és bérbeadásról tudnod kell! – Kasszakulcs #7

Mikor érdemes bérelni, mintsem lakást vásárolni? Lakbéren, rezsin, közös költségen túl mire figyeljek egy hirdetésben? Mit írjunk alá a főbérlővel, mitől véd minket egy jó szerződés? És fordítva? Pénzügyi podcastunkban összefoglaltuk az albérlet kivétel és kiadás legfontosabb részleteit.

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.