A magyarok többsége baloldali, hímsoviniszta és a gyerekverést sem veti meg

Megjelent Magyarország 2022-es értéktérképe, amelyben a magyar társadalomra jellemző gazdasági és világnézeti értékrendet összegezte a Policy Solutions.

Bár a kormány előszeretettel hivatkozik magára jobboldali és konzervatív politikai szövetségként, úgy tűnik, ezek közül egyik sem élvez többséget Magyarországon. Az emberek 56 százaléka gazdasági értelemben baloldali – vagy ahogy a tanulmány fogalmaz, piackritikus –, a jobboldali piacpártiak mindössze 11 százalékot tesznek ki, míg az emberek 32 százaléka mondható gazdasági centristának. A baloldaliság korábban is többségben volt, 2018 óta azonban 14 százalékponttal csökkent, nagy részük középre mozgott – ami az azóta eltelt időben felerősödő, Covid és háború okozta megélhetési válságok fényében meglepő tendencia. A gazdasági baloldaliság egyébként túlmutat a pártszakadékokon: a fideszesek 49, az ellenzékiek 61 százaléka tartja magát piackritikusnak, s míg a budapestiek 69 százaléka baloldali, a megyeszékhelyeken ez az arány csak 54, a kisvárosokban pedig 48 százalékos – mindkét 20–25 százalékos visszaesést jelent. Hiába baloldalozik a kormány egyébként: a Mi Hazánk támogatói és a pártnélküliek körében több piackritikus van, mint az egykori összellenzéket támogatók között, és ugyebár a kormánypártiak relatív többsége is baloldali. A legbaloldalibbak egyébként a Párbeszéd-szavazók, a nők pedig általánosan baloldalibbak a férfiaknál.

Ami a konzervativizmust illeti: szinte pontosan egyenlő arányban oszlanak el a társadalmilag progresszív, a centrista és konzervatív kulturális értékrendű emberek, 2018 óta pedig minden kormányzati erőfeszítés ellenére fokozatosan csökkent a magukat konzervatívnak vallók aránya – még a Fidesz-táboron belül is, ahol 42 százalék vallja magát annak, 37 pedig centristának. Nem meglepő módon az egykori összellenzéki pártok támogatóinak fele progresszív és egynegyede centrista, a Mi Hazánk szavazói azonban nagyjából a fideszes arányt képezik le, annyi különbséggel, hogy több köztük a progresszív.

A gazdasági és társadalmi beállítottságot egymásra vetítve az látszik: többségbe kerültek a progresszív-baloldaliak, míg a konzervatív-baloldali (politika alapján a Fideszt leginkább leképző értékcsoport – a szerk.) beállítottság már csak a második leggyakoribb, a társadalom 29 százalékát jellemzi. A progresszív jobb 8, a konzervatív jobb 10 százalékot tesz ki, a teljesen centristák 12 százalékot adnak a közösbe.

Az emberek 72%-a nem hisz a cigányság beilleszkedésében

Túry Gergely

Amíg azonban összképileg, illetve pártpolitikai téren nincsenek drasztikus változások (legfeljebb az, hogy tovább nőtt a távolság a fideszesek és az ellenzékiek között),

a Budapest-vidék szakadék jelentősen mélyült.

Míg Budapesten négy év alatt 13 százalékkal nőtt a progresszívek aránya, ugyanez a falvakban 8 százalékban csökkent, s minél kisebb egy település, annál inkább nőtt a konzervatívok aránya is. Bár drasztikus változás nem volt, továbbra is kijelenthető,

hogy a progresszívek aránya a magasabb végzettségi csoportok felé haladva nő, míg a konzervatívoké csökken.

Míg a diplomások között a progresszívek közel kétszer annyian vannak (44, illetve 25 százalék), a legfeljebb alapfokú végezettségűek között ezzel ellentétesen 25, illetve 43 százalék az arány. Érdemes azonban megjegyezni, hogy minden, egyeteminél alacsonyabb végzettségű csoportban csökkent a konzervatívok aránya, míg a magasabb iskolázottságúak körében a progresszívek száma érezhetően nem változott.

Magas igények, alacsony empátia

A baloldali gondolkodás többsége megjelenik abban is, hogy mit várnak el az államtól az állampolgárok. Alapvető szociális kérdésekben jelentős többségben vannak a gondoskodó állam hívői:

• 82 százalék támogatja a mindenki számára elérhető állami egészségügyet,
• ugyanennyien várják el a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését, 78 százalék pedig a rosszabb helyzetűek támogatását,
• 73 százalék egykulcsos helyett progresszív adózást szeretne,
• 68 százalék helyesli a piac szabályozását,
• a jelenlegi tüntetéshullám átütő társadalmi támogatásának hiányában pedig meglepő módon, de 68 százalék fogalmazza meg elvárásként a sztrájkjog biztosítását.

A helyzet viszont egészen más a kultúrával kapcsolatban, ahol fele-fele arányban helyeslik az állami támogatásokat, de gyakorlatilag ugyanígy oszlik meg azoknak az aránya, akik szerint a szegénység egyéni felelősség kérdése, vagy egy komplex társadalmi jelenség leegyszerűsítése. A vagyonadóval szemben az emberek 52 százaléka szkeptikus,

• az emberek 69 százaléka szerint pedig egyéni felelősség kérdése, hogy Magyarországon valaki talál-e munkát, vagy sem.

Mindkét többségi álláspont növekvő tendencia eredménye: a magyarok egyre többet várnak az államtól ellátás terén, azonban az egyéni felelősség szerepe a versenyszférában hasonlóan megerősödött.

Nem lettünk kevésbé földhözragadtak

A társadalompolitikai ügyekben – a kutatás úgy fogalmaz, – megoszlanak a többség által konzervatív, illetve a progresszív perspektívából vizsgált ügyek, de talán pontosabb úgy fogalmazni,

hogy bizonyos ügyekben végtelenül földhözragadt és kirekesztő a társadalom.

A magyarok kétharmada szerint például „akkor jó a világ, ha a férfi a család feje” (a fideszesek 76, az ellenzékiek 54 százaléka véli így), összességében 58 százalék szerint pedig egy-egy pofon belefér a gyereknevelésbe. Apropó, gyereknevelés:

a magyar társadalom négyötöde szerint a gyermeknevelés elsődleges célja „a fegyelem és a rend megtanítása”.

Annyi jó hír mégiscsak van, hogy csökkenőfélben van a maradiság: 2018-ban még az emberek 64 százaléka éljenezte a gyerek fizikai fenyítését.

A humánusságot nagyítóval kell keresni más kultúrákkal szemben is: az emberek 72 százaléka „nem hisz a cigányság beilleszkedésében”, 56 százalék pedig nem tartja elfogadhatónak, ha Magyarországra más kultúrájú emberek költöznek. Itt érdemes felemlegetni a kormányzati irányvonalakat, ugyanis a migrációfóbiás NER társadalmának 68 százaléka szerint „a világ egy veszélyes hely”, 59 százalék pedig előnyben részesíti a gyors és akár egyoldalú döntéshozást.

Az emberek 46%-a szégyellné ha valamelyik családtagja meleg lenne

AFP / SERGEI SUPINSKY

Meglepetésre máshol sem kell számítani: 2022-ben az emberek 46 százaléka még mindig szégyellné, ha valamelyik családtagja meleg lenne, a kormányzati homofóbia pedig jól végezte a dolgát a téren is, hogy 10 százalékponttal, 67 százalékra emelkedett a „hagyományos családmodellt” követendő példának tartók aránya. Budapesten a homofóbok aránya „csak” 31 százalékos, ahogy csökken a településméret, úgy elutasítóbbak az emberek – a városokban és a községekben többségben van a melegeket megvetők aránya.

Az individualizmus viszont sérthetetlen: progresszívan gondolkodunk a téren, hogy minden tekintély megkérdőjelezhető – 76 százalék véli így –,

az abortuszt pedig a magyarok 80 százaléka engedélyezné.