A szaruhártya a szemgolyó külső védőburkolatának elülső, áttetsző része, amelyen keresztül a fény a szem belsejébe jut. Alapvető szerepet játszik a látásban, és súlyos sérülései akár vaksághoz is vezethetnek. Amerikai kutatók ígéretes őssejtterápiás kísérlete viszont visszafordíthatja a szaruhártya eddig véglegesnek tartott károsodását.
Kínai mérnökök speciális nanorészecskével ellátott lágy kontanktlencsét készítettek, ami úgy teszi láthatóvá az infravörös fényt, hogy külső áramforrás sem kell hozzá.
Van egy módszer, amely akár 12 évvel előre jelzi, kialakulhat-e nálunk demencia. Az ehhez szükséges eszközök azonban aranyárban vannak, és hiányzik hozzájuk a speciális szakképzettség is, így egyelőre alig alkalmazza az orvostudomány. Nagy kérdés, hogy a szemmozgások fejlesztésével megelőzhetők-e a memóriaproblémák.
Egy brit művész azt állítja, kikeverte azt a színt, amelyet öt emberen kívül eddig még senki sem láthatott, és nem is láthat. Megkéri a festék árát (kivéve, ha művész a vásárló), és bár gyanítható némi turpisság, ezúttal egy olyan fura esetről van szó, amelynél nem egyszerű a leleplezés.
Amerikai kutatók egy izgalmas kísérlet keretében olyan színt tártak fel, amilyent állítólag eddig ember még sohasem látott, miután ez a szín túlmutat a természetes, általunk érzékelhető színskálán.
A szemhéjrángatózás kifejezetten gyakori jelenség, és számtalan oka lehet. Sokszor banális magyarázat áll a háttérben, mint a kialvatlanság vagy a túl sok koffeinfogyasztás, a rendszeres tikkelés azonban súlyos vagy tartós betegségre is utalhat.
A filmkészítéssel már tavaly felhagyott az Oscar-díjas színészlegenda.
Számos halasztást követően megkezdte az OpenAI a ChatGPT videós képességeinek a bevezetését. Így akár egy füzetben lévő, kézzel írt matematikai probléma megoldásában is segíthet a chatbot.
De amit hallott, azzal elégedett volt.
Az emberi látást érintő kezelésekhez is vezethet az az új módszer, melyet egy majmon próbáltak ki most a szakemberek.
A korral járó látásromlás a legegészségesebb életmóddal sem előzhető meg. Késleltetni viszont lehet és érdemes, hiszen nem mindegy, hogy 40 vagy 50 éves kortól kell olvasószemüveget viselni.
Erős nagyítóval is nehezen olvasni, ismerősök arcát pár méterről sem felismerni, irtózni a szembe adott injekcióktól és félni attól, hogy egyszer csak eljön a teljes vakság – sokaknak nagyjából ezt jelenti a mindennapokban, hogy makuladegenerációban szenvednek. De mi is pontosan ez a betegség, ami az időskori gyenge látás egyik leggyakoribb oka, miért alakul ki és hogyan lehet kezelni? Erről beszélgettünk a Semmelweis Egyetem Szemészeti Klinikájának igazgatójával, dr. Nagy Zoltán Zsolttal, két érintett pedig arról mesélt, hogy miként tudnak együttélni ezzel az állapottal.
Svéd kutatóknak sikerült megoldaniuk két problémát: össze tudták zsugorítani az agyi implantátumhoz tartozó vezetékeket, és elérték, hogy azok ne korrodálódjanak. Az elsődleges laboratóriumi tesztek ígéretes eredményre jutottak.
Magyarországon először végezték el sikeresen azt a műtéti beavatkozást, ami segít orvosolni a szaruhártyaidegi elváltozásokat. A műtét négy órán át tartott, plasztikai sebészek és szemészek dolgoztak rajta.
Nem szokványos, hogy valakinél a látásromlás a tüdőrák fő tünete. Most mégis ez történt. Az eset az orvosok és a betegek számára is fontos tanulságokkal szolgál.
Több millió ember szenved olyan szembetegségben, amely könnyen vaksághoz vezethet. Ausztrál kutatók most egy különleges és hatékony neuroimplantátum kifejlesztésén dolgoznak.
Bár kezdetben csak egy régi Nintendo grafikájával vetekszik, Musk szerint a Neuralink új chipje, a Blindsight idővel a normál emberi látás szintjét is elérheti.
Mintegy fél éve lehetett filmeket és sorozatokat nézni egy olyan alkalmazásban, amely minden valószínűség szerint jogszerűtlenül kínált hozzáférést a tartalmakhoz. A hiba az Apple ellenőrzési rendszerében volt: olyan appot engedtek át, amilyet nem kellett volna.
Amerikai kutatók az emberi színlátás különlegességeinek nyomába eredtek. Ehhez emberi retinát növesztettek laboratóriumban, és találtak is néhány érdekességet, amiről eddig csak keveset lehetett tudni.
Amerikai kutatók olyan vírusszerű részecskéket terveztek, amelyekkel hatékonyan sikerült felvenni a küzdelmet a szem genetikai betegségei ellen az egerekben.
