Számos kockázati elemet látok a költségvetésben - fogalmazott Oszkó Péter a 168 órában megjelent interjúban. A Bajnai-kormány pénzügyminisztere a magánnyugdíj-pénztárak bevételeinek becsatornázásáról azt mondta: rossz kommunikáció arról győzködni az embereket, hogy évtizedes megtakarításaikat hagyják néhány év alatt elkölteni.
A Szakszervezetek Együttműködési Fóruma (SZEF) szerint "jó erkölcsbe ütköző", hogy a kormány államosítja a magánnyugdíj-pénztári befizetéseket.
Aki idén eléri a nyugdíjkorhatárt és tagja bármelyik magánnyugdíjpénztárnak, ha kilép onnan, kérheti megtakarításai kifizetéseit akár egy összegben. Nem muszáj tehát mindenkinek visszalépnie az állami rendszerbe. Utána néztünk, hogy kik és milyen feltételek mellett jogosultak az egyösszegű kifizetésre?
Szijjártó Péter szerint az emberek döntő többsége az állami nyugdíjrendszerbe helyezi majd át a nyugdíjcélú befizetéseit, mert „ez jelent számukra biztonságot és biztos nyugdíjat”.
Feltűnően elnéző volt a fideszes Domokos László irányította Állami Számvevőszék a jövő évi költségvetés tervezőivel.
Az MSZP arra kéri a hárommillió magán-nyugdíjpénztári tagot, hogy a következő napokban hívja fel, írjon e-mailt vagy menjen el az országgyűlési képviselőjéhez, és kérje, szavazza meg a parlamentben a szocialisták azon módosító javaslatát, amely lehetővé teszi, hogy a megtakarításaikról saját maguk dönthessenek.
A szocialisták azt szeretnék, hogy az emberek szabadon dönthessenek arról, hogy az állami rendszerbe vagy önkéntes magánnyugdíjpénztárakba fizetik be az eddigi magán-nyugdíjpénztári megtakarításaikat. Emiatt törvényjavaslatot nyújtottak be.
Az inflációt jelentősen meghaladó mértékben növelték a magánnyugdíjpénztárak hozamaikat 2010. első kilenc hónapjában. A magánnyugdíjpénztárak száz százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség gyorsjelentése szerint 2009. december 31. és 2010. szeptember 30. közötti időszakban a Növekedési 9,5 százalék, a Kiegyensúlyozott 9,25 százalék, a Klasszikus portfóliók pedig 6,01 százalék átlagos hozamot értek el.
Az inflációt jelentősen meghaladó mértékű hozamokat értek el a magánnyugdíjpénztárak 2010 első kilenc hónapjában: a növekedési portfóliók átlagos hozama 9,5, a kiegyensúlyozottaké 9,25, a klasszikusoké pedig 6,01 százalék volt a Stabilitás Pénztárszövetség gyorsjelentése szerint.
A jövő évi költségvetés a gyorsuló gazdasági növekedés mellett a beruházások jelentős emelkedésével, a háztartások bővülő fogyasztásával és a versenyképesség növekedésével számol, a magán-nyugdíjpénztári átlépések hatását pedig konzervatívan vette számba - ismertette Banai Péter, a nemzetgazdasági minisztérium helyettes államtitkára az Országgyűlés költségvetési bizottságának ülésén.
Hiába kerüli el a megszorításokat a Fidesz-kormány, gazdasági intézkedései mégis hordoznak politikai kockázatokat a párt számára – vélik egyes szakértők, akik szerint a nyugdíjpénztári befizetések körüli kérdések, az adócsökkentés egyenlőtlenségei, illetve a közszférában várható leépítések akár el is bizonytalaníthatják a Fidesz-szavazók egy részét. De járhat-e bármilyen politikai következménnyel, ha mégsem indul be a gazdasági növekedés a Fidesz által várt mértékben?
Az önkéntes ápolási pénztár célja, hogy a pénztártagok - illetve közeli hozzátartozóik - idős, magukat ellátni képtelen korukban ápolási szolgáltatáshoz jussanak.
Zara László, a Magyar Adótanácsadók és Könyvelők Szövetségének elnöke szerint az összes vállalatnál gondokat okozott, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe való átirányításáról szóló törvényt csak november 2-án hirdették ki.
Vizsgálatot indított a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) a Vám- és Pénzügyőrség (VPOP) dolgozóinak magán-nyugdíjpénztári befizetései miatt, mert azt ugyan levonták a dolgozók béréből, de a 2010-es befizetéseket – a dolgozók állítása szerint – nem írták jóvá a magán-nyugdíjpénztári számláikon – írja a Népszava a csütörtöki számában.
A magánnyugdíjpénztárak megcsapolását a kormánypárti politikusok azzal indokolták, hogy működésük drága, kevés a hozamuk, s csak a pénztárak menedzsmentje jár jól a jelenlegi rendszerben. Az érvelés sántítani látszik, de legalábbis homályos. A pénzre azonban, amelyet ezekkel az érvekkel szabadítanak fel, a büdzsének nélkülözhetetlen szüksége van.
Az MSZP szerint a 2011. évi büdzsé nem költségvetés, hanem bűvészkedés a számokkal; az állam kiadásai a költségvetés tervezetében döntően pillanatnyi érdekeket és nem a magyar társadalom hosszú távú érdekeit szolgálják.
Az államadósság számottevő csökkenését jövőre még nem tartja reális várakozásnak Gerőcs Tamás, az Equilor Befektetési Zrt. elemzője, aki más elemzőkhöz hasonlóan felhívta a figyelmet a jövő évi büdzsé keretszámait övező bizonytalanságokra, ugyanakkor tarthatónak látja a keretszámokat.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter - Orbán Viktor nyugdíjakról szóló kijelentéseivel szinte egy időben - olyan törvényjavaslatot nyújtott be a parlament elé, amely kiterjesztette volna a magánnyugdíj-pénztárba kötelezően belépők körét - írja az Index.
Minden nyugdíjjárulékot fizető állampolgár számára lehetővé kell tenni, hogy nyugdíjas éveiről saját választása szerint gondoskodjon, legyen az tisztán állami, vagy vegyes rendszer. Ehhez viszont szükséges a magán-nyugdíjpénztárak működésének hosszú távon való garantálása - mutatott rá Ludvai Judit, a Stabilitás Pénztárszövetség elnökségi tagja a hvg.hu-nak adott interjúban.
A Fidesz alkotmánymódosítási tervei kiverték a biztosítékot a politikai játéktér sok szereplőjénél, és a nézőtéren is felháborodott morajlást hallani. Ha visszatekintünk az előző, 1998 és 2002 között regnáló Fidesz-kormány pénzügyi technikáira, több fény vetülhet a mostani események mozgatórugóira is.
