| Kopits: négy évig maradhat a válságadó |
Kopits György, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke szerint a 2011-es költségvetés tervezete óvatos, bár a minősége más kérdés, mert csak a magánnyugdíjpénztárakból átcsoportosított pénzek tartják egyensúlyban. A 2011 utánra vonatkozó tervek szerinte már egyáltalán nem óvatosak, olyan meglepetéseket tartalmaznak, amelyek a fenntarthatóságot veszélyeztetik. „Ezeket a feltételezéseket nehéz elfogadni” – mondta a közgazdász. Ilyenek például, hogy egészen 2014-ig 5 százalékos növekedéssel számol a kivetítés, eközben a ciklus végéig teljes egészében fennmarad a válságadó és a bankadó rendszere és a magánnyugdíjpénztári átcsatornázás is, ahonnan minden évben befolyik a 2011-ben is jelezett 530 milliárd forint. Tovább |
Jövőre három, 2013-ban pedig már 5 százalékos gazdasági növekedéssel számol a kormány, amit a tervek szerint nagyrészt adócsökkentéssel, az ezáltal generált fogyasztásnövekedéssel, illetve újabb beruházások előmozdításával érne el. Eközben tartaná az Európai Unió által korábban elfogadott költségvetési hiányterveket is, de nem elsősorban a kiadások csökkentésével – azaz elkerülné a közvetlen megszorító intézkedéseket. A hiányt inkább új bevételekkel finanszírozná – például a különféle gazdasági ágazatok egyes szereplőire kivetett különadókkal, illetve a magán-nyugdíjpénztári befizetések állami nyugdíjalapba való átcsatornázásával.
„A növekedési tervek megalapozottságára semmilyen információ nem áll rendelkezésre” – mondja a nemrégiben közzétett GDP-adatokról Halpern László, a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Intézetének (MTA KTI) tudományos igazgatóhelyettese, aki a tervek és intézkedések mögül hiányolja az átfogó stratégiát. „Nem tudom, hogy van-e a Fidesznek gazdaságpolitikája; vannak intézkedések, amik viszont nem állnak össze koherens gazdaságpolitikává” – tette hozzá a szakértő. A kormányzati tervekben szereplő célszámokkal kapcsolatban Halpern László szerint kérdéses, hogy a tervezett adócsökkentésekkel valóban elérhető-e a kormány várakozásai szerinti fogyasztásnövekedés, illetve tényleg átlép-e majd annyi tag a magánnyugdíj-pénztárakból az állami rendszerbe, ahánnyal a költségvetési hiány tartásához a kormány számol. A kormány prognózisát a nemzetközi szervezetek is kétkedve fogadják, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) például úgy véli, hogy az idei 0,8 százalékos GDP-bővülés után még jövőre is csak szerény, 1,7 százalékos plusz várható.
Elfordulhat-e a szavazók egy része?
| Tízből kilencen egyetértettek a 98 százalékos adóval |
A Századvég októberben közvélemény-kutatást végzett a parlamenti pártok lakossági támogatottságáról és a 98 százalékos különadó megítéléséről. A vizsgálat alapján a Fidesz-KDNP tovább erősödött a helyhatósági választásokat követően, a végkielégítések egy részére kivetett extra adóval 10 emberből 9 egyetért. A Fidesz mégis módosította a különadójáról szóló javaslatot, megemelték például az összeghatárát, hogy a teher a 3,5 millió forint alatti végkielégítésekre ne vonatkozzon. Tovább |
A szakértő szerint nagy kérdés lehet, hogy hogyan fogadja majd a közvélemény azokat az eddig nem ismert feltételeket, amelyekkel a Fidesz az állami nyugdíjrendszerbe csábítaná vissza a jelenlegi pénztártagokat – szerinte ez lehet az első „lakmuszpapír”, amely az egyes választói csoportok esetleges elbizonytalanodását jelezheti. A 14 havi magánnyugdíj-pénztári befizetések visszatartása is hasonlóan kedvezőtlen fogadtatásra számíthat sokaknál – teszi hozzá Krekó Péter, a Political Capital kutatási igazgatója, aki szerint egyébként nagyon összetett lesz a közelmúltban bejelentett gazdasági intézkedések hatása. „Az egyik kiolthatja a másikat, senki nem tudja megmondani, hogy a számtalan intézkedésnek mi lesz az eredője.”
Nyugdíjpénztári befizetések - mit kockáztatnak a tagok?
Marton Szilvia
Miután a piacok és az EU világossá tették, hogy nem lehet lazítani, a kormány egyik gazdasági prioritása most a költségvetési hiány tartása – mondja Krekó, aki szerint például ha ez jövőre az év folyamán veszélybe kerül, a Fidesz arra kényszerülhet, hogy fenntartsa a részben megörökölt, részben a saját maga által teremtett helyzet miatt szükséges „válságkormányzást”, azaz váratlan és gyors intézkedéseket kell hoznia. Bár szerinte nehezen lehet most megfogalmazni, hogy a Fidesz gazdaságpolitikai céljainak esetleges meghiúsulása pontosan hogyan hatna a szavazók viselkedésére, a közelmúltban bejelentett GDP-növekedéstől való esetleges elmaradás önmagában várhatóan nem nyom majd sokat a latban – ám ha az így kimaradó bevételek miatt a kormány további válságadók kivetésére kényszerül, a szakértő szerint közel sem biztos, hogy elkerülhető a népszerűségvesztés, igaz, ez sok, a gazdaságon túlmutató tényezőtől is függ.
Beindulhat az „értelmezési verseny”
A szakértő szerint inkább olyan konkrét tervek okozhatnak elfordulást a Fidesztől, mint amilyen a magánnyugdíj-pénztári befizetések elvonása, illetve a közszférában várható elbocsátások miatt esetleg megnövekvő munkanélküliség. De Krekó Péter szerint kockázatokat hordoz – legalábbis társadalompolitikai szempontból – az is, hogy a jövő évtől életbe lépő adócsökkentések leginkább a jól kereső, családos szavazókat érintik, a kisebb és átlagos jövedelműek nem részesülnek az előnyeiből. Ez ugyanis szembemegy azzal a hazai szavazók között gyakori „kiegyenlítő” elvárással, hogy Magyarországon csökkenjenek a jövedelemkülönbségek, és ezzel a társadalmi különbségek is.
LMP - az elszürkülés veszélye?
Hernádi Levente
A gazdasági intézkedések megítélésével kapcsolatban a Political Capital elemzője szerint egyébként ismét beindulhat egy olyan „értelmezési verseny”, amelyben a kormány és az ellenzék ellentétesen értékelheti majd a gazdasági döntések eredményeit – valahogy úgy, mint ahogy az a „rosszabbul élünk, mint négy éve”, illetve a „kirobbanó siker a gazdaság” szlogennel fémjelzett 2005-2006-os kampány során is történt.
„Most egyértelműen a Fidesz politikai meggyőzőképessége az erősebb” – teszi hozzá az elemző, aki szerint a jelenlegi parlamenti ellenzék megosztott, ráadásul a két kisebbik ellenzéki párt közül az LMP-t az elszürkülés veszélye, a Jobbikot pedig belső konfliktusok fenyegetik. Az MSZP Krekó Péter szerint belső megosztottsága ellenére is stabilizálni látszik ugyan ellenzéki pozícióját, de még nem egyértelmű, hogy megnyeri-e a „Fidesz legfontosabb politikai ellenfele” címért folyó versenyt az ellenzéki oldalon. A Fidesz sikerkampányára a fő veszélyt így lehet, hogy nem az ellenzéki pártok, hanem a kritikus szakértők, értelmiségi és szakmai csoportok jelentik majd – teszi hozzá Krekó Péter.
