szerző:
Salgó Andrea

Aki idén eléri a nyugdíjkorhatárt és tagja bármelyik magánnyugdíjpénztárnak, ha kilép onnan, kérheti megtakarításai kifizetéseit akár egy összegben. Nem muszáj tehát mindenkinek visszalépnie az állami rendszerbe. Utána néztünk, hogy kik és milyen feltételek mellett jogosultak az egyösszegű kifizetésre?

A nyugdíj alapjául szolgáló havi 200 ezer forintos átlagkereset után 40 év szolgálati idő letöltésével havonta – a nettó jövedelem 80 százaléka – vagyis 160 ezer forint állami nyugdíj jár a hatályos törvények értelmében. Amennyiben valaki magánnyugdíjpénztári tag, akkor ennek csak a 75 százalékát kapja meg, ami 120 ezer forintot  jelent – ismertete a szabályt egy hvg.hu-nak nyilatkozó nyugdíjszakértő. Szerinte ez a 40 ezer forintos különbség az egyik leghangsúlyosabb érv, ami az állami pénztárba való visszalépés mellett szól. Ennyivel kapna többet ugyanis, ha valaki nem magánnyugdíjpénztár tagként menne nyugdíjba. Attól persze, hogy valaki magánnyugdíjpénztár tag, még kaphat teljes állami nyugdíjat. Ehhez elég, ha nyugdíjba vonulása előtt átutalja a felhalmozott vagyonát az állami pénztárba. Ebben az esetben ugyanúgy megkapja a megállapított nyugdíj 100 százalékát – a fenti példa szerint 160 ezer forintot –, mintha állami pénztártag lenne.

Leginkább azok járhatnak jól, akik után a 8 százalékos tagdíjon felül plusz 2 százalék tagdíjkiegészítést fizetett be munkáltatójuk. Ezt a – 200 ezer forintos átlagkeresetnél – havi 4 ezer forintot ugyanis most kézhez kapják a kilépő tagok. Tízéves munkaviszony esetén például félmillió forint üti a markát annak, aki 2011. december 31-ig visszalép az állami pénztárba. A magánnyugdíjpénztári tagság mellett – a Stabilitás Pénztárszövetség gyorsjelentése szerint – az szól, hogy az inflációt jelentősen meghaladó mértékű hozamokat értek el a pénztárak 2010 első kilenc hónapjában: a növekedési portfóliók átlagos hozama 9,5, a kiegyensúlyozottaké 9,25, a klasszikusoké pedig 6,01 százalék volt.

©

Attól sem lehet eltekinteni, hogy a 2010 szeptemberében aktuális – a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett – 3,8 százalékos inflációval összevetve a magánkasszák a pénztári portfóliótól függően 2,21 és 5,7 százalék közötti pozitív reálhozamot értek el a vizsgált időszakban. Tavaly átlagosan 1,40 forint, idén pedig az első 9 hónapjában 1,10 forint befektetési eredmény jutott minden egyes forint pénztári befizetésre. De aki, a visszalépés mellett dönt, annak az addig egyéni számlán felhalmozott megtakarítása átkerül egy, a kormány által kijelölt szervhez. Bár – a Stabilitás Pénztárszövetség állítja, a felhalmozott vagyonáról, magyarán az évek során befizetett tagdíjakról és hozamairól kimutatást kap, de magánnyugdíjpénztári járadékszolgáltatásra (nyugdíjra) legkorábban 2013-ban lesz jogosult. Ekkor telik le ugyanis a magánnyugdíj pénztárak alapításától számított 15 év, ami még 1988-ban feltétele volt annak, hogy a járadékok kifizetése majd megkezdődhessen. Addig – tetszik vagy sem – hangsúlyozta a nyugdíjszakértő, megtakarításaikat a tagok legfeljebb papíron láthatják.

[[ Oldaltörés (2. oldal: Felhalmozott vagyon: kifizetés egy összegben kontra egyéni kompenzáció) ]]

Van azonban kivétel: ha a magánnyugdíjpénztárban felhalmozott vagyonuk egyösszegű kifizetését kérik. Ez iránt a tag – a jogszabály előírása szerint – csak akkor folyamodhat, ha eléri a nyugdíjkorhatárt 2013-ban, nekik ugyanis nincs 15 éves tagsági viszonyuk. Idén tehát az 59 éves nők és az 60 éves férfiak jogosultak portfóliójukat pénzre váltani, amennyiben megvan a 37 év szolgálati viszonyuk. Amennyiben a tag időközben elhunyt, kérheti a kedvezményezett is az egyösszegű kifizetést.

Az átlépéssel (mint kiszámítottuk), akinek havi 200 ezer forint bruttó jövedelme van, 14 hónap alatt kicsit több mint egyhavi keresetéről mond le az állam javára. Összesen ugyanis 224 ezer forinttal gyarapodna egyéni számlája, ha továbbra is a 8 százalékos tagdíjat fizetné a következő másfél évben. Őket – a hvg.hu úgy tudja – kompenzálnák, amiért tagdíjbefizetéseik 14 hónapon keresztül nem jelennek meg majd az egyéni számláikon. Miután a november 1-én életbe lépett jogszabály értelmében – függetlenül attól, hogy valaki visszalép az állami pénztárba vagy sem – a 8 százalékon felül idén másfél, jövőre 2 százalékot vonnak le tőle állami nyugdíjjárulékként  egészen 2011 december 31-ig. A járulékok – a jogszabály értelmében – az állami nyugdíjalapba kerülnek a magánnyugdíjpénztár helyett. A magánnyugdíjpénztári tagdíj ebben az időszakban természetesen nyolcról nulla százalékra csökken. Ez az intézkedés a gyakorlatban azt is jelenti, hogy a bruttó 200 ezer forintot keresők például 14 hónap alatt 279 ezer forinttal, jövedelmük 1,3 szorosával gazdagítják az államkasszát.

©

Hogy kitől mennyit vonnak le pontosan az érintett időszak alatt, bárki könnyen kiderítheti, mivel az APEH a havi járulékbevallásokban feltüntetett valamennyi adatot a magánszemélyeknél havonta visszakereshetően tartja nyilván. A visszakereshetőséget szolgálja – az adóhivatal tájékoztatása szerint – az 1008-as járulékbevallásba beépített következő mező is: „Jelölje, hogy a magánszemély magánnyugdíjpénztár tagja-e I/N” is, amelynek kitöltése kötelező. Továbbá, hogy a magánnyugdíjpénztár tag után fizetendő 9,5 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot a bevallásban 2010. november 1-jét követően is ugyanabban a sorban kell feltüntetni, ahol az azt megelőző időszakban a 1,5 százalékos nyugdíjjárulékot kellett bevallani.

Ahhoz, hogy a kilépésről felelősségteljesen lehessen dönteni, a szakértők szerint, ismerni kellene a magánnyugdíjpénztárból való visszalépés szabályainak részleteit. A szabályozásnak elvileg legkésőbb 2011 március 11-ig el kell elkészülnie.

[[ Oldaltörés (3. oldal: Az alkotmányos aggályok sem állíthatják meg a hatalmi gépezetet) ]]

A Stabilitás Pénztárszövetség a magánnyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosítások visszamenőleges hatályú megsemmisítését kérte az Alkotmánybíróságtól. A magánnyugdíjpénztárak száz százalékát képviselő szervezet álláspontja szerint a köztársasági elnök által aláírt törvények egyaránt sértik a jogállamiságot és a tulajdonhoz fűződő jogokat, miközben visszamenőleges hatályú rendelkezéseket tartalmaznak. A szövetség indoklása szerint a tagdíjfizetés 14 hónapra való megakadályozása, nyugdíjjárulékká való átalakítása sérti az Alkotmány tulajdon védelmével összefüggő rendelkezését.

A jelenleg hatályos Alkotmány alapján a Pénztárszövetség indítványában szereplő aggályok – Hack Péter alkotmányjogász szerint – helytállóak, és így a törvény szinte bizonyosan fennakadna az Ab szűrőjén. A törvény kétségtelenül sérti a tulajdonhoz fűződő jogot, hiszen az állam olyan pénzek költségvetésbe történő befizetésére kötelezi az APEH-et, amely pénzek csak technikai okokból kerülnek az adóhatósághoz.

Azok a pénztártagok és a pénztárak közötti jogviszony alapján a munkavállalók tagdíjai, amit igazából a munkaadónak közvetlenül kellene a pénztárba befizetni, és a jogalkotó csak a munkaadók adminisztratív terheinek csökkentése érdekében rendelkezett úgy, hogy ezek az összegek az APEH-en keresztül jussanak a pénztárhoz – hangsúlyozta az alkotmányjogász. A törvény ráadásul – húzta alá Hack Péter – nem is tartalmaz biztosítékot arra, hogy a 14 hónap eltelte után az állam ezt az összeget és az elmaradt hasznokat a pénztártagoknak megtéríti.

Az államnak ráadásul a hatályos Alkotmány alapján is lenne lehetősége arra, hogy ezeket a tagdíjakat adó formájában elvonja tehát a kamatadóhoz hasonlóan a nyugdíj-megtakarításokat is adóztathatná. De ebben az esetben az utólagos visszafizetés jogalapját is meg kellene teremtenie, ami jogilag egyszerűbb, politikailag azonban sokkal bonyolultabb helyzetet teremtene, hiszen az elvonás ténye sokkal nagyobb felháborodást váltana ki.

A frissiben elfogadott alkotmánymódosítás, és az Alkotmánybíróság jogkörét csökkentő törvénymódosítás ugyanakkor új helyzetet teremtett, hiszen amennyiben ezek az új szabályok hatályba lépnek, az Ab csak akkor semmisíthet meg járulékkal kapcsolatos törvényt, ha az meghatározott alapjogokat érint, és ezek között nem szerepel a tulajdonhoz való jog. Így a magánnyugdíjpénztárak sorsát alapvedtően befolyásolja, hogy az Ab mit tesz a most elfogadott törvényekkel.

Ha szeretne többet megtudni a jövő évi adó-és nyugdíjváltozásokról, jelentkezzen most a HVG Adózóna konferenciájára!

 

 

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
hvg.hu Gazdaság

Az idén jelentősen az infláció felett híztak a magánnyugdíjpénztárak

Az inflációt jelentősen meghaladó mértékben növelték a magánnyugdíjpénztárak hozamaikat 2010. első kilenc hónapjában. A magánnyugdíjpénztárak száz százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség gyorsjelentése szerint 2009. december 31. és 2010. szeptember 30. közötti időszakban a Növekedési 9,5 százalék, a Kiegyensúlyozott 9,25 százalék, a Klasszikus portfóliók pedig 6,01 százalék átlagos hozamot értek el.

hvg.hu/MTI Itthon

Tüntetés a magánnyugdíjak elvonása ellen

A magán-nyugdíjbefizetések állami kasszába utalása ellen tüntettek civilek vasárnap Budapesten a Kossuth Lajos téren. Szíjjártó Péter szerint hamarosan előterjesztik a nyugdíjpénztártagok át- illetve visszalépését szabályozó törvény tervezetét.

MTI Gazdaság

A magánnyugdíjpénztárak hozama jóval meghaladta az inflációt

Az inflációt jelentősen meghaladó mértékű hozamokat értek el a magánnyugdíjpénztárak 2010 első kilenc hónapjában: a növekedési portfóliók átlagos hozama 9,5, a kiegyensúlyozottaké 9,25, a klasszikusoké pedig 6,01 százalék volt a Stabilitás Pénztárszövetség gyorsjelentése szerint.

Börtönkártérítések: elkészült a határozat, amivel a kormány a saját maga által hozott törvényekkel megy szembe

Börtönkártérítések: elkészült a határozat, amivel a kormány a saját maga által hozott törvényekkel megy szembe

Elveszítette a királyi státuszt Harry herceg és Meghan Markle

Elveszítette a királyi státuszt Harry herceg és Meghan Markle

Vajna Tímea: „Az első három hónapban önkívületi állapotban voltam”

Vajna Tímea: „Az első három hónapban önkívületi állapotban voltam”

Huszonöt év után lett kupagyőztés az FTC jégkorongcsapata

Huszonöt év után lett kupagyőztés az FTC jégkorongcsapata

35 éve találtak két skorpiót, most kiderült, hogy 430 000 000 évesek

35 éve találtak két skorpiót, most kiderült, hogy 430 000 000 évesek

Ez a feladat váltotta ki a legnagyobb visszhangot a gimnáziumi felvételin - ön tudja a megfejtést?

Ez a feladat váltotta ki a legnagyobb visszhangot a gimnáziumi felvételin - ön tudja a megfejtést?