Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
A magánnyugdíjpénztárak száz százalékát tömörítő pénztárszövetséghez tartozó 18 magánnyugdíjpénztár összesített vagyonának piaci értéke a harmadik negyedévben 7,2 százalékkal - 2.841,2 milliárdról 3.047,1 milliárd forintra - emelkedett a második negyedévihez képest - ismerteti a pénztárszövetség.
A magán-nyugdíjpénztári portfólió piaci értékében a 2008. évi gazdasági válság okozta veszteségeket követően a pénz- és tőkepiaci tendenciákkal összhangban gyors korrekció zajlott le. A portfólió piaci értéke 2008. december 31-től 2010. szeptember 30-ig 63 százalékkal növekedett, amit nagyrészt a kiemelkedő befektetési teljesítményekre lehet visszavezetni.
A választható portfóliós rendszer bevezetésével és a kockázati kitettség átalakításával az elérhető hozam nagysága is lényegesen változott. Elsősorban ennek köszönhető, hogy míg a klasszikus portfóliók átlagos hozama 2009. december 31. és a 2010. szeptember 30. között 6,01 százalék volt, a kiegyensúlyozott portfóliók 9,25 százalékos, a növekedési portfóliók pedig 9,5 százalékos átlagos hozamot értek el.
A pénztárak által kezelt 54 portfólióban változatlanul a hazai eszközök vannak túlsúlyban. A klasszikus portfóliókban 93,96, a kiegyensúlyozottakban 69,11 százalék, a növekedésiekben pedig 39,34 százalék a magyar állampírok állománya, így azok árfolyamhatása változó mértékben, de szintén rányomja bélyegét a pénztári teljesítmények alakulására.
A magán-nyugdíjpénztári portfóliók teljesítményei között továbbra is nagy a szórás, ami az eltérő befektetési politikákra, és a portfóliókezelők stratégiái közötti eltérésekre vezethető vissza.
A 2009. december 31-től számított vagyonnal súlyozott pénztári átlaghozamok a kockázatvállalás mértékével arányos teljesítményt mutatnak. A kiegyensúlyozott és a növekedési portfóliók hozamai a nagyobb kockázatvállalás mellett az állampapír indexek hozamait (RMAX: 4,31 százalék, MAXC: 8,87 százalék) jelentősen, a növekedési portfólió esetében a Budapesti Értéktőzsde teljesítményét (BUX: 9,48 százalék) is meghaladták az idei első kilenc hónapban, kiemelkedő reálhozamot biztosítva a pénztártagoknak.
A 2010 szeptemberében aktuális - a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - 3,8 százalékos inflációval összevetve ez azt jelenti, hogy a magánkasszák a pénztári portfóliótól függően 2,21 és 5,7 százalék közötti pozitív reálhozamot értek el a vizsgált időszakban. Az elmúlt évben átlagosan 1,4 forint, az idei év elmúlt 9 hónapjában 1,1 forint befektetési eredmény jutott minden egyes forint pénztári befizetésre - mutat rá a Stabilitás Pénztárszövetség.
A pénztárak jövőbeni kilátásait jelentősen befolyásolják az Országgyűlés által 2010. október 25-én elfogadott törvények. Ezek értelmében a 2010. november 1-jétől 2011. december 31-ig a magán-nyugdíjpénztári tagok bruttó béréből levont 9,5 százalék nyugdíjjárulék teljes mértékben az állami nyugdíjalapba kerül a magánnyugdíjpénztár helyett. Egy másik jogszabály pedig minden magán-nyugdíjpénztári tag számára lehetővé teszi, hogy visszalépjen az állami tb-rendszerbe.
Aki a visszalépés mellett dönt, annak az addig egyéni számlán felhalmozott megtakarítása átkerül egy, a kormány által kijelölt szervhez, és számára akkortól az állam garantálja a mindenkori jogszabályokban meghatározott nyugdíjat.
A Stabilitás Pénztárszövetség azt tanácsolja, hogy amíg a hiányzó részletszabályok (kompenzáció, nyilvántartás, öröklés) nem tisztázottak, senki ne lépjen vissza az állami rendszerbe, mert - például öröklés esetén - rosszabbul is lehet járni. Az átlépés ugyanis egyirányú, a visszatérés a magán-nyugdíjpénztári rendszerbe a jelenlegi információk szerint nem lehetséges. A megfontolásra mindenki számára elegendő idő áll rendelkezésre, hiszen a visszalépés lehetősége az elfogadott jogszabály szerint 2011. december 31-ig nyitott.
