Elszalasztott lehetőségek jellemzik Magyarország uniós tagságának tíz évét. A grandiózus támogatás ellenére a felzárkózás elakadt, a régiók közti különbségek tovább nőttek, a társadalom keleties jellege erősödik, az euró átvétele távolabb van, mint a csatlakozáskor.
Pár nap múlva lesz tíz éve, hogy Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. Az alkalmat megragadva a hvg.hu kérdőívben érdeklődött olvasóitól, hogyan is látják az elmúlt évtizedet, beigazolódtak-e az akkori várakozásaik. Míg a válaszadók többsége alapvetően pozitívnak látja hazánk uniós tagságát, addig az eredményekkel már kevésbé elégedettek. Nem meglepő módon a kérdőívet kitöltők kisebb része már külföldről ikszelgetett.
Pár nap múlva lesz 10 éve, hogy Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz. A kerek évforduló közeledtével arra vagyunk kíváncsiak, hogy olvasóink hogyan értékelik az elmúlt időszakot, mennyiben változott saját helyzetük ebben a 10 évben, mennyire jöttek be a várakozásaik. Nem a nyitott-e cukrászdát Bécsben kérdést feszegetjük, hanem hogy a való életben milyennek látják uniós tagságunkat.
A brit külügyminiszter kedden arra figyelmeztetett, hogy Közép- és Délkelet-Európa államaiban "besurranó oligarchásodás" zajlik, vagyis egyes országokban, mint például Magyarországon és Bulgáriában az orosz befektetők jelentős befolyásra tesznek szert, így pedig Moszkva állami támogatásától is egyre jobban függenek.
Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat kedden publikálta az egyes tagállamok régióira vonatkozó munkanélküliségi statisztikákat. Magyarországon Budapesten és a Dunántúlon jelentős javulás figyelhető meg, az ország egyes keleti régióiban ugyanakkor az eleve magasabb mutatókhoz képest is romlás látható.
Míg a többi régiós országban lényegesen alacsonyabb az állami kiadások szintje, addig Magyarország arányaiban majdnem úgy költ, mint Hollandia vagy Olaszország.
Magyarország központi régiójába továbbra is pozitív a migráció, már elindult a reálbérek növekedése, olcsó a forinthitel, az alternatív befektetések hozama a béka feneke alatt van, emellett még kevés lakás is épül. Zsiday Viktor befektetési szakértő szerint aki akar, annak még van egy éve lakást venni, de később valószínűleg a mostani áraknál csak jóval drágábban tud majd vásárolni.
Aligha túlzás azt állítani, hogy Angela Merkel német kancellár után Orbán Viktor az európai kontinens második legbefolyásosabb személyisége – írja Ivan Krastev, a szófiai Centre for Liberal Strategies elnöke a Financial Timesban megjelent véleménycikkében. Merkellel szemben ugyanakkor Orbán nacionalista retorikára épít, nem törekszik konszenzusra, és az EU-val szemben elmegy a falig. Magyarország antiliberális többségi rendszere pedig lerombolja annak az illúzióját, hogy az EU-tagság garancia a stabil demokráciára.
Mintegy 39 millió négyzetméternyi bevásárlóközpont épül világszerte a nagyvárosokban, ennek több mint fele Kínában. Budapesten is beindulhatnak a fejlesztések – derül ki a CBRE legfrissebb kutatásából.
Hasítani fog idén a magyar gazdaság, legalábbis az utóbbi évek teljesítményéhez képest mindenképpen – több független szervezet és a kormány prognózisa is ezt támasztja alá. Örömre azonban semmi ok, közgazdászok ugyanis már évek óta mondják, sőt az új kormány felállásáról szólva is ezt emelik ki igen előkelő helyen, hogy potenciális növekedésünk a 0 és 1 százalék közötti tartományban mozog, vagyis a jelenlegi gazdasági feltételrendszer mellett ennyit tudunk magunkból kipréselni. Az uniós – és régiós – átlaghoz így nem fogunk tudni felzárkózni.
Az Európai Unió fontolgatja, hogy az Oroszország elleni szankciók részeként nem adja meg a még hiányzó engedélyeket a Magyarországot is érintő Déli Áramlat gázvezeték európai szakaszának megépítéséhez.
Van, aki kifejezetten élvezi, ha az emberek körülötte a bürokrácia miatt panaszkodnak. Joel magyar feleségéért, Zsuzsiért Venezuelát hagyta ott, ezért örül, ha belefut nálunk néhány kaotikus helyzetbe. Neki ez az otthonos. A magyar nyelv borzasztóan nehéz, a tél elviselhetetlen, viszont béke van és nyugalom. Sorozatunk második része.
Egyre növekszik a magyarországi szegények száma. Nőnek a jövedelmi egyenlőtlenségek, a háztartások jelentős része nem tudja kifűteni lakását, és a magyarok majdnem harmada érzi úgy, nincs pénze élelmiszerre sem. Az utóbbira elkölthető pénzek szűkössége ugyanakkor rendkívül súlyos problémákat vet fel: kevesebb kitartás a munkában, iskolán kívül éhes gyerekek, több egészségügyi kiadás. Bár az ország gazdasági mutatói javulást mutatnak, a mérsékelt bővülésből úgy fest, rengetegen kimaradnak. Szegénység, ahogy a konyhából látszik.
"Gazdaságpolitikája révén, úgy tűnik, Magyarországnak sikerült egy olyan egyensúlyt teremteni, amely kielégíti az európai vezetőket és a hazai választókat, méghozzá anélkül, hogy olyan típusú populizmushoz folyamodott volna, amely több központi országban valóságos ámokfutást rendez" - írja a Digital Journal szerzője.
A vártnál korábban távozott szerdai budaörsi sajtótájékoztatójáról Pelé, mert megrohamozták a rajongók – számolt be az Origo.
A válság mély nyomokat hagyott a magyar gazdaságon és a társadalmon. Ennek hatása a mai napig tart, az elszegényedés pedig gyorsuló ütemben növekszik. A Policy Agenda az OECD és az EUROSTAT adatai alapján azt nézte meg, hogy a versenytársainkhoz képest hogyan állunk.
Hatalmas tempóban növekszik az ázsiai piacok, különösen Kína borfogyasztása. A franciák mindenkit megelőznek a Távol-Keletre irányuló exportjukkal, ám a magyar borászatoknak is bőven lehet keresnivalójuk Kínában.
Csömöri kastély, VI. kerületi palota, II. kerületi villa és szivattyúház is található a magyarországi legdrágább házak listáján.
A válság előtti évekhez, 2006-2007-hez képest közel kétszer annyian vannak azok Magyarországon, akik úgy érzik, élelemre sincs elég pénzük. Az OECD felmérése szerint 2011-2012-ben a magyarok 30 százaléka tartozott ide. 2006-2007-ben ez az arány még 17 százalék volt.
A Costes és az Onyx után a budapesti Borkonyha étterem is megkapta a gasztrovilág egyik legnagyobb elismerését.
