#Magyarország

Maga megőrült? Még mindig dolgozik? Azonnal hagyja abba!

Hat óra van, és még mindig a munkahelyén ül? Emailekre válaszolgat? Úgy érzi, hogy baromi fáradt és már semmire sincs energiája? Több országban és cégnél már tudják erre a megoldást. Egyre több helyen központilag tiltják be a hivatalos munkaidőn kívüli emailezést és telefonálást, van, ahol pedig felemelkednek az asztalok, így nem tudnak dolgozni rajta a dolgozók. És ez a cégnek is jó, higgye el! Mi, magyarok erről csak álmodhatunk.


Hajszálra vagyunk a francia életszínvonaltól

Legalábbis a minimálbérhez viszonyított egy üveg sör árát illetően. Egy összehasonlítás szerint hazánkban 2011-ben mindössze 0,7 órát kellett dolgozni minimálbéres órabéren fél liter sörért, ezzel pedig majdnem a francia érték mellett vagyunk. A legrosszabb a helyzet Grúziában és Bangladesben, ahol a minimálbéren élőknek 15, illetve 13 órát kell dolgozniuk egy korsó csapolt sörért.



Villamossal a szőlőbe – ilyen a nagyvárosi borászkodás

Budapesten nem jött be a városi szőlészkedés: a budai Vár oldalában a 2010-ben indított ültetvényprojekt befulladt, ma kutyafuttatóként használják a területet. Van viszont példa arra is, hogy városon belül szuperül működik a borászkodás. Stuttgartban a városhatárokon belül, teraszokon, kézzel zajlik a szőlő művelése, a bort pedig a helyi piac szívja fel.





Nem is biztos, hogy komolyan bukunk az orosz embargón?

A közhiedelemmel ellentétben az Oroszország elleni szankciók, illetve az oroszok részéről az Európai Unióra kivetett korlátozások korántsem teljes körűek, illetve pontos meghatározás hiányában sokszor bizonytalan az értelmezés. Bár a hírek szerint napi 70 millió forintot bukik Magyarország a szankciókkal, ennek egy része alapos elemzés és felkészült exporttanácsadók segítségével menthető.


Magyarország - Észak-Írország: 1-2

A magyar labdarúgó-válogatott hazai pályán hiába szerzett vezetést, végül 2-1-re kikapott Észak-Írország csapatától az Európa-bajnoki selejtezősorozat vasárnapi nyitányán.



Kétmilliárdan lesznek, és rengeteg pénzük van

A nyugdíjasok választásokat döntenek el, kegyeikért nemcsak a politikusok versenyeznek, hanem a fejlett országokban komplett iparágak települnek az egyre gyarapodó nyugdíjas társadalmak igényeinek kiszolgálására. Arcpúderre és rulettre többet költenek az időskorúak, mint a fiatalok. De vehetnek olyan cipőt, amelynek a talpába helymeghatározót építettek be, a padló riasztja az orvost, ha valami szokatlan mozgást érzékel, és a gombokkal sem kell bíbelődniük a ruhán. A 2020-ra akár 2 milliárd főre is hízó csoportot szinte minden szektor kinézte magának, ráadásul az új technológiák is hamar beszivárognak a nyugdíjasok igényeire szabottan. De az átverős termékbemutatóknak is főként ők esnek áldozatul.





Win-win játék: a magyart külföldre viszik, ebből ők itthon megélnek

Hatalmas óriásplakáttal hirdeti magát egy külföldi munkákat közvetítő magyar vállalkozás Budapesten. A többszörös bér ígérete minden bizonnyal jó hívószó egy magyarnak: az utóbbi években különböző kutatások alapján is több százezren hagyhatták el az országot. Jellemzően az EU nyugati fele a cél. A külföldi munkavállalással kacérkodó magyarokra sok vállalkozás települ rá, ám ez korántsem olyan hatalmas biznisz, mint amennyire elsőnek látszik: ők már nem érzékelik a tömegeket, a kivándorlás az elmúlt pár évben óriási ütemű volt, mostanra azonban lassulni látszik.


Simor: nem csak a padlóról pattantunk vissza?

Felfüggeszti az oroszországi projektek finanszírozását az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) – derül ki Simor András alelnök, a bank újonnan kinevezett pénzügyi vezérigazgatójának interjújából, amit az alapblog.hu-nak adott. Simor szerint Magyarországgal kapcsolatban kérdés, hogy a kiemelkedő GDP-adat mögött milyen tartalom található.



Mindenkit elnyomnak a gazdagok?

Alig pár tucat ember kezében van a világ vagyonának fele, a leggazdagabb 85-nek pedig annyi, mint a legszegényebb 3,5 milliárdnak. Eközben egyre többen élnek olyan országokban, ahol nő a különbség a gazdagok és szegények között. A gazdasági válság rendesen odacsapott a nyugati társadalmaknak, míg a nagy feltörekvő államokban tömegek emelkedtek ki a szegénységből. Magyarországon egyelőre nincs esély a jövedelmi, társadalmi osztályok közötti olló záródására – és ennek nemcsak a gazdasági válság, hanem a politika is az oka.


Még mindig bankfiókba jár a magyar

Az átlagos magyar banki ügyfél még mindig ragaszkodik a bankfióki ügyintézéshez, ezzel ugyanakkor nem vagyunk a régióban egyedül. Az internetbankot használók aránya viszont évről-évre dinamikusan emelkedik.


A külföldi bankokat csak a remény és hit tartja Magyarországon

A forint és általában a magyar piac iránt érdeklődő szereplők hosszabb távra szólóan egyre kevésbé tartják biztonságosnak a magyar forintban jegyzett papírjaikat, általában magyarországi vagyonukat – mondta Phoenix Kalen, a Société Générale feltörekvő piacokkal foglalkozó stratégája. Az utóbbi napok történései azt bizonyítják, hogy Magyarország jóval sebezhetőbb, mint a régió más országai. A külföldi bankok bár ragaszkodnak magyarországi érdekeltségeikhez, ugyanakkor e pénzintézetek döntéshozói valójában tehetetlennek, kiszolgáltatottnak érzik magukat és egyre inkább csak abban bíznak, hogy "meghallgatásra találnak az imáik", reménykednek, hogy a végén minden jóra fordul.