Az Európai Parlament és az Európai Tanács ideiglenes megállapodást kötött az európai médiaszabadság-törvényről, amelynek célja egyebek közt az újságírók és forrásaik védelme, valamint a médiapiac kiegyensúlyozottabbá és átláthatóbbá tétele. Az eredeti javaslatot meglehetősen felvizezték, a jogszabály betartását jórészt a tagállamokra bízzák, nemigen vannak szankciók, amelyekkel kikényszeríthető az előírások betartása.
Az eredeti tervezet benyújtásakor sok kritika érte a tervezett szabályozást. Az optimizmust nem növeli a mostani verzió sem, amely még szakértői szövegegyeztetés előtt áll, és a tervek szerint még a jövő júniusi európai parlamenti választások előtt elfogadnák.
A London School of Economics and Political Science (LSE) és a CEU közös kutatásának - a hvg360-hoz eljuttatott - előzetes adatai (részletesen lásd alább) azt mutatják, hogy a magyar újságírók nem igazán hisznek abban, hogy az európai médiaszabadság-törvény (European Media Freedom Act - EMFA) tényleg javít majd a helyzeten, mert a magyar médiapiac és politikai rendszer már túl sérült ahhoz, hogy azt egy ilyen EU-s szabályozás rendbe hozza.
Az európai médiaszabadság-törvény most egyeztetett tervezetének számos olyan pontja van, amely segítheti a tömegtájékoztatás szabadság, a médiapluralizmus és a szerkesztői szabadság érvényesülését. Ehhez azonban szinte minden esetben a tagállamok jóhiszemű és hatékony együttműködése szükséges, ami Magyarország esetében nem valószínű.
Az új brüsszeli harc tétje: tömheti-e a Fidesz állami pénzzel a médiáját
Frusztráció szülte az új európai médiaszabályozás tervét, mondja az Európai Bizottság alelnöke, és kétség sem fér hozzá, hogy az érzés legfőbb forrása a magyar médiahelyzet. Az Orbán-kormány már most harcol Vera Jourová tervezete ellen.
Bozó Szabolcsot a bátyja beszélte rá, hogy tegye fel a képeit az Instagramra – és megtörtént a csoda. A 33 éves amatőr alkotó ma befutott művész, olyanok veszik a képeit, akiket korábban, csaposként, legfeljebb kiszolgálhatott volna.
A Gyurcsány-tánc óta nem láttunk ilyet.
