A megtakarításokat sújtó eho kikerülésének ígérete komoly marketing- és némi hozamelőnyt is jelenthet. Számos alapkezelő döntött úgy: a közeljövőben a piacra lép egy vagy több eho-mentes, azaz legalább 80 százalék forintban denominált állampapírt tartalmazó konstrukcióval.
Tavaly is jóval inkább a hitelek visszafizetése, mintsem a megtakarítások és befektetések növekedése vezetett arra, hogy a lakosság nettó megtakarításai (finanszírozási képessége) 1502 milliárd forinttal nőtt - derül ki a pénzügyi számlák negyedik negyedévi alakulásáról kedden kiadott MNB-jelentésből.
A Magyar Nemzeti Bank negyedévente kiadja inflációs előrejelzését, ami jelzi, hogy várhatóan mennyit fog romlani pénzünk értéke a következő két évben. Az aktuális jelentés kifejezetten pozitív, e szerint alig 2,2 százalékkal ér majd pénzünk kevesebbet egy év múlva. A csökkenés a reálkamatokat sem hagyja változatlanul.
Havonta átlagosan 170 euróval (körülbelül 48 ezer forinttal) növelik megtakarításaikat az osztrákok az Erste Csoport csütörtökön ismertetett tanulmánya szerint.
Elkészültek a költségvetési szerveknél a tervek a Széll Kálmán Terv 2.0-ban előirányzott megtakarításokra, amelyek 2012-ben és 2013-ban egyaránt 44,7 milliárd forinttal járulhatnak hozzá a kiadások csökkenéséhez - írja hétfői számában a Világgazdaság.
Erős költekezésbe kezdtek az amerikaiak, miközben a jövedelmek alig bővültek.
Minden banknak értesítenie kell az ügyfeleit arról, hogy mennyi pénzük van a pénzintézetekben, és a megtakarítások mekkora része van biztosítva. Sokaknak fogalma sincs arról, hogy a félretett pénzük védett-e - írja az azenpenzem.hu.
A 30 és 40 év közötti lakosság 51 százaléka rendelkezik megtakarítással, de a félretett pénz a legtöbb esetben kevesebb mint félmillió forint - derült ki az OTP Alapkezelő legújabb kutatásából. Sokan azt sem tudják, mire lenne érdemes félretenniük.
Kis mértékben bővültek az intézményi megtakarítások, miközben a lakossági forintbetétek állománya szerény mértékben csökkent az idei év első három hónapjában - közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) hétfőn.
Mától érhető el országszerte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) által közösen támogatott ingyenes tájékoztató kiadvány, amely a takarékoskodási formák között segít eligazodni.
Éves szinten legalább 300 milliárd forint plusz jövedelemhez juthat hozzá a lakosság, amennyiben bevezetik az új, egykulcsos szja-t. Ennek az összegnek csaknem fele megtakarítássá is válhat – derült ki a KBC Equitas felméréséből.
Hogyan oszlik meg a gazdagság a világon, különösen a magánszemélyeké? – ezzel foglalkozott a német Allianz biztosítási-pénzügyi csoport egyik legutóbbi elemzése. A jelentés egyik legfőbb konklúziója az, hogy a középosztály létszáma egyetlen évtized alatt háromszorosára nőtt, elsősorban a feltörekvő országok dinamikus fejlődésének köszönhetően.
Az intézményi megtakarítások 3,96 százalékkal nőttek 2010. második negyedévében az előző negyedévhez képest, június végén 9.200 milliárd forintot tett ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) tagjai által kezelt teljes vagyon – közölte a szövetség kedden.
A válság nem befolyásolta érdemben a megtakarítási szerkezetet, a lakosság továbbra is a bankbetétet preferálja világszerte; a megtakarítási várakozások terén mérséklődött a pesszimizmus − derül ki a GfK Custom Research Worldwide és a Wall Street Journal legfrissebb Befektetési Barométer tanulmányából.
Tavaly 877 milliárd forintra, a 2008. évi több mint kétszeresére nőttek a magyar lakosság nettó megtakarításai; a GDP 3,4 százalékára rúgó megtakarítási hányad pedig a legmagasabb volt 2005 óta, derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból.
Az intézményes megtakarítások teljes állománya 2009 negyedik negyedévében 8177 milliárd forintot tett ki, szemben az előző negyedévi 7832 milliárd forinttal – derül ki a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetség (Bamosz) negyedévente összeállított regiszteréből.
A januárban hatályba lépett adóváltozások jelentős hatással lesznek a hazai lakossági befektetési piacra, elsősorban a hosszabb távú megtakarítások irányába mozdulhat el a piac a Pioneer Alapkezelő és az RSM DTM Hungary szakértői szerint.
Magyarországon a lakosság 17 százaléka gondolja úgy, hogy a következő 12 hónapban félre tud tenni – állapítja meg a GfK 14 kelet- és közép-európai országban nemrégiben végzett felmérése. A banki termékek közül még mindig a folyószámla a legnépszerűbb, viszont jelentősen lecsökkent az értékpapír, mint befektetési forma népszerűsége.
A háztartások megtakarításai (nettó finanszírozási képessége) 933 milliárd forintot, GDP 3,6 százalékát tették ki a 2009 III. negyedévével záruló egy évben, a pénzügyi számlák adatai szerint, amelyet hétfőn tett közzé a Magyar Nemzeti Bank.
Júniusban a háztartások új forint és euró lakáscélú hiteleinek szerződéses értéke jelentősen emelkedett, míg a svájci frank alapúaké az előző havi szinten maradt, a nem pénzügyi vállalatok új forint- és euróhiteleinek szezonálisan igazított szerződésértéke pedig összességében csökkent – közölte a Magyar Nemzeti Bank.
