Óriási szivattyús-tározós vízi erőművet építhetnek a szlovákok a magyar határ közelében az Ipolyon. A beruházás a bős-nagymarosi vita rendezésében is szerepet játszhat, de nem akarják nagy dobra verni.
Hiába kutattak, nem találtak elég meleg vizet a mélyben. A távfűtési rendszert sem innen fogják hővel ellátni.
Várakozási oldalra terelik az Otthoni Energiatároló Program hivatalos honlapjára belépni szándékozókat a fokozott érdeklődés miatt.
Az európai energiapiac mindössze néhány év alatt új irányt vett a megújuló energiaforrások gyors térnyerése miatt, ugyanakkor minden korábbinál nagyobb árvolatilitás jellemzi. A nap- és szélenergia részaránya meredeken nő, miközben a hálózatok csak most próbálnak ehhez felzárkózni, ami egyre több extrém áras – időnként negatív – órát eredményez, különösen Közép- és Kelet-Európában. Ebben a környezetben minden szereplő – az ipari fogyasztótól a szabályozón át a technológiai beszállítóig – ugyanarra a kérdésre keresi a választ: hogyan lehet a zöld átállást úgy felgyorsítani, hogy közben az ellátásbiztonság, a hálózati stabilitás és a beruházások megtérülése is erősödjön. Ebben lesz segítségünkre Pásztor Dániel, a LONGI magyarországi üzletfejlesztést irányító igazgatója.
Sokkal több energiatárolóra lenne szüksége a magyar villamosenergia-hálózatnak ahhoz, hogy a megújuló energiaforrások hullámzó áramtermelését ki tudja egyenlíteni a rendszer, mint amennyi projekt a láthatáron van. Az állami MVM is küszködik vele, hogyan tudná tárolni a megújuló energiatermelő kapacitásának eredményét.
Jogszabályt is tesznek egy eddig csak szóbeli ígéret mellé.
Február 2-tól indul a gyakorlatban is az Otthoni Energiatároló Program (OETP). Összeállításunkban bemutatjuk a pályázók számára fontos, eddig ismert legfontosabb tudnivalókat.
Néhány hétnyi rendes tél elég volt, hogy rezsistopot hirdessen a rezsicsökkentés kormánya; még sok fideszes szerint is rosszabbul élünk, mint négy éve; kiderítettük, kiknek hozhat hasznot a hazai kriptoszigor, és a börtöngazdaságok; Davosban mindenkivel megfordult a világ. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.
A geotermikus energia terjedését segítenék azzal, hogy megtámogatják a beruházók nagy pénzügyi kockázattal járó első termálfúrásait, de csak vidéken. A fővárosban tavaly egy sor geotermikus projektet visszadobtak a fürdők védelmére hivatkozva, de van, aki nem tágít.
Mérföldkőhöz érkezett az elektromosáram-termelés tavaly az Európai Unióban: a megújulókkal termelték az összes elektromos áram közel felét, és önmagában a szél- és napenergia is többet adott, mint a fosszilisek. Az EU villamosenergia ágazatát átvilágító jelentésben kiemelik Magyarországot, amely európai éllovas lett a napelemes termelésben.
Két konkrét ügyben hoztak határozatot, de úgy, hogy azzal az összes többi hasonló eljárás is megszűnik.
Mire lehet elég a támogatási összeg? Mire érdemes figyelnie a pályázóknak? Hogyan lehet a támogatással jobban megtérülővé tenni egy szaldós rendszert? Hoz-e drágulást, és mire számítanak a vállalkozások? Gyorselemzés a csütörtökön kiírt Otthoni Energiatároló Programról.
Az energiatárolók sokat javíthatnak a két éve a kormány által kivezetett szaldóelszámolásból kieső napelemesek egyenlegén, az állam most 100 milliárd forintot szór ki közéjük.
Nem kevesebb, mint 200 MWh tárolókapacitással indult el a dán Kvosted nevű napelem- és akkumulátorpark. Az építő cég 2027-ig 1 GW kapacitás kiépítését tervezi Európában.
Miközben a főváros összes fürdője évi alig több mint 8 millió köbméter termálvizet hasznosíthat, a Bayer Construct zuglói, hamarosan több állami intézménynek otthont adó komplexuma egymaga 3 millió köbmétert szívna fel.
Elsőre furcsának hangozhat, pedig nagyon is logikus a magyarázat.
Hatalmas zöldüzletet ütött nyélbe a Google: 15 évre szóló megállapodást kötött 1,5 TWh (terawattóra) napelemes villamosenergia megvásárlására. Bár a megállapodás egyértelműen a környezetbarát energia használatát célozza, komoly fejfájást okozhat a helyi közösségeknek, akik kapacitáshiánnyal, áremelkedéssel szembesülhetnek.
A jóból is megárt a sok? Úgy tűnik igen, és a túl erős, viharos szél bizony már a tengerekre telepített szélturbinák határait is feszegeti.
Nem utasított el még minden új, fővárosi termálkútfúrásra vonatkozó engedélykérelmet a bányászati hatóság, bár korábbi döntések alapján ezt lehetett sejteni. A nyolc korábbi kérelem közül három továbbra is él, jóllehet ugyanúgy érintik azt a zárt területet, amire hivatkozva a többiekét félretolták.
Van, aki visszamenőleges hatályú törvénykezésről beszél, és jogi lépéseket fontolgat, de az is felmerült, hogy több érintett közösen pályázzon majd a koncesszióra, aminek kiírásával az elutasításokat indokolták. Kérdés, mikor írják ki a pályázatot, ki lesz a befutó, és mit kezd a kidolgozott, a hatóságok által jónak talált, megvalósításra váró projektekkel. Időközben viszont kiderült, hogy Budapestet kihagyják az állami földhős pályázatból.
