Nem kevesebb, mint 200 MWh tárolókapacitással indult el a dán Kvosted nevű napelem- és akkumulátorpark. Az építő cég 2027-ig 1 GW kapacitás kiépítését tervezi Európában.
Miközben a főváros összes fürdője évi alig több mint 8 millió köbméter termálvizet hasznosíthat, a Bayer Construct zuglói, hamarosan több állami intézménynek otthont adó komplexuma egymaga 3 millió köbmétert szívna fel.
Elsőre furcsának hangozhat, pedig nagyon is logikus a magyarázat.
Hatalmas zöldüzletet ütött nyélbe a Google: 15 évre szóló megállapodást kötött 1,5 TWh (terawattóra) napelemes villamosenergia megvásárlására. Bár a megállapodás egyértelműen a környezetbarát energia használatát célozza, komoly fejfájást okozhat a helyi közösségeknek, akik kapacitáshiánnyal, áremelkedéssel szembesülhetnek.
A jóból is megárt a sok? Úgy tűnik igen, és a túl erős, viharos szél bizony már a tengerekre telepített szélturbinák határait is feszegeti.
Nem utasított el még minden új, fővárosi termálkútfúrásra vonatkozó engedélykérelmet a bányászati hatóság, bár korábbi döntések alapján ezt lehetett sejteni. A nyolc korábbi kérelem közül három továbbra is él, jóllehet ugyanúgy érintik azt a zárt területet, amire hivatkozva a többiekét félretolták.
Van, aki visszamenőleges hatályú törvénykezésről beszél, és jogi lépéseket fontolgat, de az is felmerült, hogy több érintett közösen pályázzon majd a koncesszióra, aminek kiírásával az elutasításokat indokolták. Kérdés, mikor írják ki a pályázatot, ki lesz a befutó, és mit kezd a kidolgozott, a hatóságok által jónak talált, megvalósításra váró projektekkel. Időközben viszont kiderült, hogy Budapestet kihagyják az állami földhős pályázatból.
A hódmezővásárhelyi határban, 85 hektáron épülő újfajta napelemes erőmű bizonyítja, hogy a támogatásdömping után érdemes hagyni a piaci viszonyokat érvényesülni.
Keveslik a szélenergia terjedésének könnyítését célzó kormányzati szándékot. A WWF Magyarország szerint nem elég támogató és módszertani szempontból is megkérdőjelezhető a közelmúltban közzétett rendelettervezet.
A vízminőséget is javítja, valamint a madarak és a halak számára is új élőhelyet biztosít a világ első vertikális úszó naperőműve – amellett, hogy természetesen elég sok energiát termel.
A magyar kormány minden igyekezete ellenére főként külföldiek kezén vannak a legnagyobb nap- és szélerőmű-kapacitások Magyarországon.
Folytatja a Microsoft az energiavásárlást, ezúttal a japán piacon bővítették a kapacitásaikat – ráadásul megújuló energiából.
Egy szereplőre bízzák a főváros körül induló geotermikus projektek kezelését, így aki ezután szállna be a nagy potenciállal rendelkező piacra, annak nehéz dolga lesz. Azok, akik eddig megszerezték vagy kérelmezték az engedélyt, hátradőlhetnek, közöttük pedig feltűnően sok a kormányzattal jól kapcsolatot ápoló cég.
Ha támogatják a törvénymódosítókat, akkor az érintett területeken gyorsabb lesz az engedélyeztetés, és nem kell mezőgazdasági csereterületet adni a szélerőművek által elfoglalt földekért.
Négy és fél Paksot adna ki ha egyszerre termelne áramot minden megújuló termelő.
Még környezetbarátabbá teheti a napelemeket egy új megközelítés, a napelemfa – állapították meg dél-koreai kutatók, akik ki is számolták, mennyivel lenne előnyösebb az ilyen egységek alkalmazása.
A „legnagyobb” jelző nem mond el mindent, annál inkább a viszonyítás: egy olyan naperőmű épül, amelynek a területe Chicagóéval vetekszik. Mindez a világ tetejeként is emlegetett Tibetben történik.
A klímaváltozás komoly hatással van az energiaszektorra: a forróbb nyarak miatt egyre több energiára van szükség hűtéshez – ennek egy részét napenergiából is fedezhetjük. Csakhogy hiába jön egyre több napsugárzás, a forrósodó nappalok próbára teszik a napelemeket.
Amerikai kutatók két olyan technológiát fejlesztettek ki, ami nemcsak olcsóbbá teheti a szén-dioxid leválasztását, de a megújuló energia tárolásában is segíthet.
A Földközi-tengeren eddig elvétve telepítettek úgynevezett offshore szélturbinákat, ám vannak projektek tervezési fázisban. Ezek nem csupán a látványukkal befolyásolják a környezetüket.
