Közel 2500 napelemes-energiatárolós rendszerre elegendő pénz marad benne a szerdán lezárt Napenergia Plusz Programban. Így is túlszárnyalták azért az eredeti célt, mivel tavaly nyáron megemelték a keretet.
A megújuló forrásokból származó villamos energia 19,5 százalékot tesz ki, Ausztriában például 88 százalékot.
Egy kis-és középvállalkozás zöldülésének folyamatában fontos mérföldkő az, amikor a működéséhez szükséges energiát már fenntartható energiaforrásokkal tudja biztosítani. Ennek egyik módja a származási garanciával ellátott zöldáram vásárlása, ami a környezetvédelmi szempont mellett üzleti hasznot is biztosít a felhasználónak. De nézzük, mi a zöldáram, hogyan szerezhető be, és milyen előnye származhat belőle egy vállalkozásnak?
A frissen felépült ballószögi naperőművet veszik meg a német fejlesztőtől.
Novemberben újra nagyot szólt az úgynevezett sötétszélcsend. Európa jelentős részén hirtelen kilőttek a másnapi tőzsdei áramárak, ilyenkor Magyarországon különösen nagy a drágulás. Az árrobbanás fő oka, hogy ilyenkor – napfény és szél híján – leáll Németország óriási megújulóerőmű-parkja. A szakértő szerint ilyenkor itthon szeretnek Németországra és a zöldpolitikára mutogatni, miközben igazából nálunk van a probléma, a mi régiónkban nincs elég kapacitás. A rossz hír az, hogy időről időre újra beáll a sötétszélcsend, és lesz miatta tőzsdei árrodeó, miközben a jelenség annál bonyolultabb, hogy el lehessen intézni egy sima németezéssel.
A vásárlók viszont jól jártak, mert az áruház idén rengeteg termék árát csökkentette.
A Mol hazai üzemeinek áramfogyasztását így már 2-3 százalékban a napenergia biztosítja.
Ausztráliában három évtized alatt építenék meg a Western Green Energy Hub nevű erőművet, ami ha elkészül, majdnem annyi elektromos áramot fog megtermelni egy év alatt, mint amennyi Ausztrália jelenlegi teljes éves áramtermelése.
A nagyvállalatok számára elérhető energiahatékonysági, fejlesztési és fenntarthatósági lehetőségekről és beruházásokról Tóth Zoltánnal, az E.ON Hungária vállalatcsoport egyedi ügyfél és települési megoldások értékesítési vezetőjével beszélgettünk a közelgő E.ON Horizon Meetup rendezvény apropóján.
Egész országrészek maradhatnak ki a szélenergiás fejlesztésekből az október elején kiadott friss építési szabályozás nyomán, de ez még mindig jobb, mint a korábbi teljes tiltás. Bár a kormány továbbra sem mer nagy lenni a szélenergiában, készül már az a felmérés, amely szerint az ország 1-2 százaléka is elég annyi szélturbinához, ami megoldást jelenthet az időjárásfüggő megújuló energiatermeléssel járó problémák zömére. Csontos Csaba, a WWF Magyarország éghajlatvédelmi programvezetője elmagyarázza, hogyan.
Hidrogént nemcsak gyártani lehet, hanem természetes módon is kialakul a földfelszín alatt, a szakértők szerint óriási mennyiségben. Ez a gáz a fosszilis energiahordozókkal készített hidrogénnel ellentétben károsanyag-kibocsátás nélkül állhat rendelkezésre, a megújuló energiával készített hidrogénnel szemben pedig az az előnye, hogy sokkal olcsóbb. Persze a természetes hidrogénnek is megvannak a kockázatai, és benne van a pakliban, hogy ipari méretekben nem is lesz majd hasznosítható, így csodafegyver helyett inkább délibáb lesz. Magyarországon is vannak olyan területek, melyeket érdemes lenne átvizsgálni természetes hidrogénért.
A zöld átmenet jegyében több energetikai jogszabályt is módosítana az Energiaügyi Minisztérium. A szerdán társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetek révén többek között megkönnyítenék a napelemek telepítését a társasházaknak és láthatóvá tennék a háztartási kiserőművek termelését a hálózatüzemeltetők számára, de kiszámíthatóbb engedélyezési rendet ígérnek az ipari erőműveknek is.
Hiányosnak találta a szakma a geotermikus stratégia tavasszal közzétett tervezetét. A minisztérium csupán annyiban fogadta meg a javaslatokat, hogy kivette a stratégia tervezetéből az eleve kevesellt konkrét anyagi vállalásokat, és átnevezte akciótervvé.
Látványos fordulat közeleg: az európai zöldtechnológia reménysége, a svéd Northvolt komoly nehézségekkel küzd. Technikai problémák, elektromos járművek iránti lanyhuló kereslet, valamint Kína hatalmas dominanciája fenyegeti az európai akkumulátorgyártó jövőjét.
A napelemek remek módot jelentenek a megújulóenergia-termelésre, azonban naplemente után „lepihennek”. Ausztrál kutatók technológiája megoldaná azt, hogy éjjel is termelődjön áram, igaz, kicsit másképpen, mint napközben.
Elképesztően megugrott a negatív áras órák száma, vagyis az áram termelője fizet azért, hogy átvegyék tőle az energiát. Az órák egyre ráfizetésesebbek, ami a további telepítések lendületét jelentősen korlátozhatja.
Öt év alatt megdupláznák a geotermikus hőtermelési kapacitást. Lesz speciális hitelkonstrukció, támogatási programok, tudományos kutatás szakemberképzés, és felpörgetik a nemzeti fúrókapacitásokat is. A Nemzeti Földhő Hasznosítási Koncepcióban fektették le az alapokat.
700 méteres védőzónát határoznak meg a beépítésre szánt területek határai köré, ide tilos lesz szélkerekeket építeni, és vannak további korlátozások is.
Az EU-s pénzt az energiahatékonyság növelésére és új megújuló energiás beruházásokra kell költeni.
Végeztek a kutatófúrásokkal, ami alapján eldőlhet, hol lenne optimálisabb az első hazai szivattyús energiatározó felépítése. A Mátra vagy Upponyi-hegység egy-egy völgye lehet a helyszín.
