Az államfő nem ért egyet a szélerőművek építését szigorító villamosenergia-törvény módosításával, mert az nem segíti a párizsi klímamegállapodás végrehajtását, és ellentétben áll a megújuló energia hasznosításáról szóló 2010-2020 közötti cselekvési tervvel.
Mit gondol, mekkora területet kellene beépíteni?
Az FC Volendam arénájának tetejére 1059 napelempanelt raktak.
Miközben Európában előfordul, hogy új szénerőműveket (és van, ahol atomot) vizionálnak az energiabiztonságra hivatkozva, az Egyesült Államokban továbbra is az a jellemző, hogy szinte kizárólag a korábbinál környezetkímélőbb energiatermelő technológiákat építenek. Annyit, hogy lassan átlépik vele a "Rubikont".
A Paksi Atomerőművet birtokló, és szerződésein át az országban működő összes nagyerőművet a markában tartó állami energiaholding egyik leányvállalata olyan fizetett hirdetéssel jelentkezett, amiért az alternatív energiás cégek, a napelemesek, de még talán a Greenpeace is megnyalhatja mind a tíz ujját.
Az utóbbi években Észak-Írországról igazán nem lehetett azt mondani, hogy ne volnának fogékonyak az innovációra, de azt, hogy az országnak ipari mennyiségű sűrített levegőre volna szüksége, eddig közülük is kevesen gondolták. Pedig van benne logika.
Magyarországról nézve elképesztő fordulatnak tűnik, hogy az orosz atomenergetikai óriás (értsd: épít, tervez, más ország vezetésénél is lobbizik érte, üzemeltet stb.) szélerőmű beruházásba fogott. Pedig csak annyi történt, hogy a Roszatom a saját jól felfogott érdekeinek engedelmeskedve nem tud többé elmenni ilyen jó üzletek mellett. De ki mondja ezt meg Orbán Viktornak?
A kancelláriaminiszter continentalos barátai a dohánykereskedelem letarolása után a megújulóenergia-termelőknek szánt állami támogatások és uniós források kombójára startolhatnak rá.
Vannak dolgok, melyek akkor is megtörténnek, ha a magyar kormány nem vesz róluk tudomást. Ilyen a megújulóenergia-befektetések fokozódó térnyerése is; Kína, India, az Amerikai Egyesült Államok, valamint az Egyesült Királyság után a nagy zöldenergiás projektfejlesztők figyelme Afrika felé fordul.
Szemléletessé tett adathalmazzal mutatta meg a Bloomberg, merre tart a világ az energetikai beruházásokkal. A grafikonokból nem csak az nyilvánvaló, hogy 2040-ig épülnek még szénerőművek, hanem az is, hogy Paks II.-vel Orbánék évtizedekre tévútra terelhetik Magyarországot.
Ömlik a külföldi tőke az ázsiai országba annak köszönhetően, hogy az ország vezetése (mely bár továbbra is kontroll alatt tartja, de) merészen utat nyitott a meredek napelem-telepítési növekedésnek.
Szemléletformáló, országos szakmai rendezvénysorozatot indít a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) az energiahatékonysági ágazatban tevékenykedő hat vállalattal.
A republikánus elnökjelöltség-várományos azok közé tartozik, akik szerint a globális felmelegedés humbug. Észak-Dakota fővárosában, egy olajipari konferencián nyilatkozott először komolyan energiaügyekben, de a politikai elemzőket nem érhette nagy meglepetés. Trump szerint a klímaegyezmény árt az amerikai vállalatoknak.
Mi van, ha túl sokat termelünk?
Eddig úgy tudta, hogy azért kell nekünk Paks II., hogy majd legyen mivel kiegyenlíteni azt a sok megújuló energiás erőművet, amiből lassan egy évtizede nem épült ugyan egy se, de majd az új atomerőmű után talán terjedni engedné a regnáló kormány? Meg azt is úgy tudja, hogy majd annyi áramot termel Paks II., hogy a felesleget majd jóárusítva exportálhatjuk, amitől az egész majd sokkal jobban megéri? Az csak a kisebbik baj, hogy rosszul tudta.
Annyira erősen kezdte az évet a megújuló energetikai szolgáltatásokban utazó Alteo, hogy fennállása legjobb első negyedévét produkálta.
Nem is elsősorban a napsütésnek vagy a szélnek köszönhetően.
Azt nem kell különösebben magyarázni, hogy egy szénerőmű közelében milyen biológiai lábnyomok képződnek, s azt se, hogy a szélturbinák keltette zaj lehet-e a környezetére káros hatással. De azt tudományos alapossággal nem vizsgálta eddig senki, hogy egy-egy napelempark létrehozása mivel jár a környezete élővilágára. Nem véletlen, hogy a pótlás éppen a britektől érkezett.
Ilyen az, amikor egy fejlett országban egyszerre süt a nap és fúj a szél.
Több mint 130 állam- és kormányfő lesz jelen holnap, április 22-én az éghajlatváltozásról szóló Párizsi Megállapodás pénteki ünnepélyes aláírásán New Yorkban. A tavaly decemberben született ENSZ-megállapodás új lendületet ad a modern civilizációt már mindennap fenyegető éghajlatváltozás elleni harcnak. Magyarországot várhatóan Áder elnök képviseli majd, Orbán Viktor pedig nem lesz ott, ahogy a párizsi klímacsúcsot is kihagyta. A klímaváltozás ügye láthatóan nem szerepel a magyar kormány prioritásai között: már öt éve csak ígérgetik a megújulók új támogatási rendszerét, és az energetikai lakásfelújításokra is évről évre csak aprópénz jut.
