Amikor arról olvas, hogy Magyarországon a megújuló energia "térnyerése" ennyi vagy annyi - jelenleg a 10 százalékot alig meghalaldó -, jusson majd eszébe, hogy a "bezzeg Németország" és számos európai ország (Hollandiától az Egyesült Királyságon és Svédországon át Dániáig, illetve Spanyolországig) mellett az Amerikai Egyesült Államokban sem lacafacáznak. Ne Donald Trump újra szén és olaj országát vízionáló eszmefuttatására gondoljon, mivel azt amúgy is széttrollkodják a tények! Sokkal inkább arra, hogy mint azt a Cleantechnica friss negyedéves jelentése megírta: az USA az utóbbi egy évben épített új áramtermelő kapacitásainak 43 százalékát zöldenergiából látja el.

Cleantechnica

A hálózat ott egyre tisztább energiatermelőkkel népesedik be, miközben a régi szénerőműveket már leginkább bezárják - és nem is nyitnak helyettük újakat.
Azon lehet merengeni, hogy a 43 százalék valójában mennyire sok, de ha ehhez hozzátesszük, hogy az egészhez a másik részt, a teljes 53 százalékot csak és kizárólag a földgáz tüzelésű erőművek építései jelentik, az amerikai energetikai jövőkép meglehetősen átláthatóvá és leegyszerűsíthetővé válik. (Részletesebb kapacitásadatok itt találhatók.)

Itt a példa, hogy a Nap tényleg olcsó áramtermelő

Ontarióban a tartományi áramhálózat rendszerirányítója közölte a zöldenergiás termelői árakat azt követően, hogy egy tizenkétszeresen túljelentkezett napenergia-projektet befejeztek. Az árakon nem csak Kanadában érdemes elgondolkodni. Alig több mint 15 centes kilowattóra az átlagára a napenergiából nyert áramnak Ontarióban - írta meg a Cleantechnica .

Ami a méreteket illeti: 2015 második negyedévétől az idei év második negyedévéig 15 GW-tal csökkent a tényleges szén alapú villamosenergia-termelő kapacitás, miközben a földgáz tüzelésű termelők 10,6 GW pluszt toltak a hálózatba, a napenergia kapacitás  8,1 GW-tal lett több, és az összes megújuló energiás kapacitás (vagyis a nap mellett a szél, biomassza, víz energiahasznosítása) pedig 16,3 GW-ot tett ki.
Mindez azt jelenti, hogy összességében az amerikai villamosenergia-termelő kapacitás nettó növekedése 10,6 GW volt. (Csak összehasonlításként: a Paksi Atomerőmű jelenlegi kapacitása 2 GW, ha megépül, Paks II. 2,4 GW névleges kapacitással bír majd.)

Cleantechnica

Az amerikiai energiamixben a földgáz brutálissá váló részaránya leginkább annak is köszönhető, hogy az Egyesült Államokban az elmúlt 10 évben a palagáz készleteiket kitermelni képes technológia fejlődésének köszönhetően az importfüggésből masszív exportra képes országgá váltak. A prognózisok szerint az USA ma ismert, saját földgázkészlete száz évre biztosan elegendő mennyiség.
Ez két szempontból is az amerikaiak kezére járszik: egyrészt könnyen ki lehet váltani vele szén vagy akár atomerőműveket is, mivel a tüzelőanyagmennyiség adott, a gázerőművek építése pedig olcsóbb, gyorsabban megtérülő, mint egy szén vagy pláne: nukleáris erőművé. Másrészt a gáztüzelésű erőművek jól szabályozhatók (szemben a szénnel, de pláne az atommal), így a szél-, és naperőművek hálózati "rángatásait" is sokkal rugalmasabban kezelni tudják a hálózati operátorok, mint a korábbi, ridegebb erőművi infrastruktúrával. 

A megújuló energiaforrások jelenleg az összamerikai villamosenergia-termelő kapacitásnak 19,2 százalékát teszik ki - mivel egyetlen év alatt 1,2 százalékot tudtak növekedni. Amennyiben ez a tendencia marad - márpedig a jelek ezt mutatják -, akkor a kapacitásnövekedés jövőre a mérföldkőnek tekintett 20 százalékos szint átlépését is lehetővé teszi.

Magyaroroszág 2020-as vállalása 15 százalék alatti. Valószínűleg el sem érjük, hiába ez a legalacsonyabb szint az Európai Unióban.

Így lehetne kitörnünk az "éjjel nem süt a nap" dogmájából

Lehet, hogy a világ napeles kapacitásnövekedését tavaly már Kína diktálta, de számunkra a meglepetést nem ők (és még csak nem is a rakkolni kezdő indiaiak) jelentik, hanem a sokáig az igazak álmát alvó Chile. A dél-amerikai ország pont a magyar tespedtségből való kitörés remek példáját produkálja.