Középvezetői népvándorlás: van az a pénz, ami nem kompenzálja a stresszt

Daczi Dóra

5 perc

2019.10.16. 09:45

2019.10.16. 11:05

A pénz mellett teljesíthető feladatokra és jó szóra vágynak a középvezetők, akiket ezek híján könnyű elcsábítani, de hátrány, ha nem igazodnak el a NER-ben is.

„Nyolc hónapja nagyjából tíz fő folyamatosan hiányzik a csapatból, és hiába hozza a hr-részleg az újakat, kipörögnek. Az érkezőket a régi munkavállalóknak kell betanítaniuk, őket pedig a középvezetőnek kell folyamatosan motiválnia, miközben újra és újra átszervezi a termelést. Belefásult, új állás után néz” – említi Csikós-Nagy Katalin, a HR-Evolution Kft. ügyvezetője egy iparvállalati középvezető tipikus esetét. Egy skandináv cég középvezetője pedig arról számolt be, hogy

felmondott, miután tavaly 12 beosztottjából 11 elment,

és az átlagos fluktuációra kalibrált hr-osztály nem győzte az újak felvételét.

Mit számít a pénz? Sokat

Fásultság és fluktuáció jellemzi a középvezetői réteget, annak ellenére is, hogy jól keresnek. A BDO szakértőcég friss, több mint hatvan – főleg nemzetközi tulajdonú – hazai vállalat csaknem 500, havi félmillió forintnál többet kereső középvezetője körében végzett kutatása szerint az érintettek az elmúlt évben átlagosan 5,2 százalékos, egy évvel korábban pedig 4,5 százalékos béremelést könyvelhettek el. Azaz a 2017 elején 650 ezer forintot kereső középvezetőnek most 715 ezer forint bruttó jár. De az is igaz, hogy számos multinál a szakképzett munkások bére akár évi 10–15 százalékkal is emelkedett, az építőiparban pedig a szakképzetleneké is.