Sokba került, rontotta a revíziós esélyeket, és politikailag is veszélyesnek számított az akkori hatalom szerint az a több mint négyszázezer magyar menekült, aki 1918 és 1924 között érkezett a megmaradt Magyarországra a békediktátum alapján elcsatolt területekről.
Csatát vesztett a kormány az Unióval szemben, de a tranzitzónák megszüntetésével párhuzamosan az ország minden kapuját befalazta a menedékkérők előtt, és a koronavírus is elég indokot szolgáltat arra, hogy bizonyítsa bátorságát.
SMS-t küldött a magyar miniszterelnök a volt olasz belügyminiszternek, aki ellen azért indult eljárás, mert közel három hétig nem köthetett ki miatta egy mentőhajó.
Őrizetbe vételnek minősül, hogy embereket nem engednek ki a tranzitzónából, azonnal szabadon kell engedni őket – döntött az uniós bíróság.
Miután a török-görög határon több ezer menekült túlesett rendőrségi gumibotozáson, gumilövedékes és könnygázas oszlatáson, Törökország a koronavírus-járvány leple alatt elszállítja őket – sokuk nem is tudja, hova. Egy iráni ismerős útját egy pontig sikerült követni, aztán megszakadt a kapcsolat. Ha visszaküldik hazájába, börtön vár rá.
Az igazságügyi miniszter szerint a bizottság diszkriminatív módon járt el.
A tábor 21 lakójánál mutatták ki a COVID-19 betegséget.
Magyarország mellett Lengyelországot és Csehországot is elmarasztalták, mert megtagadták menedékkérők áthelyezésére szolgáló ideiglenes mechanizmus teljesítését, ami uniós kötelezettségük lett volna.
Az IRC globális segélyszervezet szerint már egy 30 millió eurós pénzalapból meg lehetne tenni az elengedhetetlen lépéseket.
Március elején sokadjára hosszabbították meg a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet. A Magyar Közlönyben most megjelent kormányhatározat szerint milliárdokat juttat erre a kormány.
A nem EU-s államok az uniótól és a menekültektől is pénzt akarnak, így folytatódik a húzd meg, ereszd meg játék.
Infografikán mutatjuk a számokat, a kiinduló és a célországokat, a menekültek útvonalait.
Nagyhatalmi küzdelem játékszerévé vált több tízezer ember a legújabb menekültválságban. Tudják, hogy továbbjutásukról politikusok alkuja dönt, ők mégis nekimennek a kerítésnek újra meg újra, míg egyszer lyukat nem találnak rajta – tapasztalta a katonák által körülzárt senki földjén a HVG kiküldött tudósítója.
A menekültek tisztában vannak vele, hogy továbbjutásukról politikusok alkuja dönt, ők mégis nekimennek a kerítésnek és a határfolyónak újra meg újra – tapasztalta az Edirne és az Évrosz folyó környékén, valamint a katonák által körülzárt senki földjén a HVG helyszíni tudósítója.
Már folynak a tárgyalások, hogyan tud az EU segíteni a görögországi menekülttáborokban lévőkön, néhány ország gyerekeket befogadna.
Egyre inkább látszik, mekkora gazdasági károkat okozhat a vírusjárvány; egyetlen nagybeszállító sem ment bele, hogy elengedje a tartozásai ötödét; több fontos ítéletet hozott az EU Bírósága magyar ügyekben. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
„Pünkösdhétfőn egy levegővételen belül a következő három mondatot hallottam: (aggódva, tárgyszerűen) Súlyos probléma ez a cigányság, szaporodnak nagyon; (eltűnődve, mintegy a megoldást keresve) Bár azt mondják, hamarabb meg is halnak; (hirtelen az órájára néz) Jesszusom, mennünk kell, lekéssük a déli misét” – idézte 2011-ben Esterházy Péter (egy ismerősét).
A törökök szerint közel ötezer menekült próbált visszajutni az országba, de nem fogják engedni.
Ha a miniszterelnök tényleg akkora játékos a világpolitikában, mint ahogy mutatja magáról, akkor most segíthet egy nemzetközi válság megoldásában. Vélemény.
