Mindenki tudja, hogy manipulatív a Fidesz módszere, de akkor mire jó a Voks 2025?
A nemzeti konzultációk soha nem vonják be érdemben az embereket semmilyen döntés-előkészítésbe.
Korábban havonta átlagosan 50-60 menekültkérelem érkezett, de az elmúlt két hónapban összesen heten folyamodtak engedélyért, hogy benyújthassák a kérelmüket Magyarországon.
Míg a korábbi években havonta átlagosan 50-60 menekültkérelem érkezett a magyar hatóságokhoz, az új szabályok bevezetése óta csak néhányan adtak be „az előszűréshez” szükséges szándéknyilatkozatot – értesült a Népszava. Mint az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóságtól megtudták:
júniusban senki, míg júliusban összesen hét ember kért bebocsátást Magyarország területére annak érdekében, hogy benyújthassa a menekültkérelmét.
Azt egyelőre nem tudni, hogy a nagykövetségeken benyújtott eddigi hét szándéknyilatkozat valamelyikét elbírálták-e már.
Az új rendszer azzal kerüli meg a nemzetközi jogot, hogy a szándéknyilatkozat nem számít menekültkérelemnek, így nem kell ellátást és szállást sem biztosítani a védelemre szorulóknak. Ráadásul azoknak az ügye, akik nem kapnak engedélyt az országhatár átlépésére, még odáig sem jut el, hogy menedékért folyamodjanak.
A két hónapja elfogadott új szabályok értelmében ugyanis már ahhoz is kérelmet kell benyújtani, hogy valaki menekültként az ország területére lépjen. Ez még nem a hivatalos menekültkérelem, hanem csak egy szándéknyilatkozat arról, hogy az illető átlépné az országhatárt. A hatóságok erről 60 napon belül döntenek. Ha a kérelmet végül jóváhagyják, akkor egy 30 napig érvényes ideiglenes beutazási engedélyt állítanak ki. Ezzel a menekült már benyújthatja a kérelmét. Azt, aki beutazási engedély nélkül érkezik, a magyar nagykövetségre irányítják.
A nemzeti konzultációk soha nem vonják be érdemben az embereket semmilyen döntés-előkészítésbe.
Az Ügyvédkör elnökét és egy volt belügyminisztert kérdeztünk.
Ma egy éve szűnt meg a kötelező akciózás, a kormány azonban nem tudta elengedni.
Visszaállt a háború kitörése előtti vámrendszer az EU és Ukrajna között.
Még mindig téma a szombati budapesti Pride a világsajtóban.
A szakértő szerint Európa vezetői végre ráébredtek a geopolitikai veszélyekre.