Bemutatták a részleteket, hogyan jött ki a vártnál gyengébb, de az előző negyedévinél már jobb magyar GDP-adat. A mezőgazdaság rendkívül jól teljesített, azon kívül majdnem minden más még gödörben van.
Óriási az árcsökkenés a piacon, mert a farmerek nem tudják értékesíteni a túlságosan is elszaporodott nyájat. Az ok a klímaváltozás: a sok eső miatt bőséges fű nőtt, és ezen egyre több birka hízott.
Olyan mértékben tűnik el a Földről a biológiai sokszínűség, amire a történelemben még nem volt példa. Ennek okozója egyértelműen az ember.
Meghosszabbította a glifozát engedélyét az Európai Bizottság. A gyomirtó szerről azt sejtik, hogy rákkeltő, és hogy a méhekre is káros hatással lehet, de hiába érveltek ellene a természetvédők.
Az új uniós agrárpolitika minőségi változást hozott az erdőtüzek elleni védelem terén. A korábbi időszakhoz kétszer annyit költhetnek a kormányok például mezőgazdasági területek erdősítésére, amelynek köszönhetően csökkenteni lehet a talaj kiszáradását. Magyarországon a természetvédők igyekeznek az érintetteket közös asztalhoz ültetni.
A virágpor gyűjtésével, szappanbuborékokkal vagy minirobotokkal is be lehet már porozni a haszonnövényeket. Új megoldásokra van szükség, mert fogyatkozik a méhek populációja.
Az agrobizniszt a maffia különböző csoportjai irányítják Olaszország déli részén, ahol a munkavállalók jelentős része migráns, aki rémes körülmények között dolgozik, hogy hasznot hajtson a bűnözőcsoportoknak.
Nem tartott munkavédelmi oktatást, és amiatt sem szólt, hogy a gépet ki kellene kapcsolni szerelés előtt.
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben a friss rendelet: a behozatali tilalom kiterjed a gabonafélékre, a repce- és napraforgómagra, a lisztre, az étolajra, a mézre, egyes húsfélékre és a tojásra is.
Az ukrán termékek importtilalma ellenére is mélyponton van a magyar agrárium: az exportpiacok összeomlottak, a tavalyi árak feléért se találnak vevőt a gazdák.
Csődközeli helyzetbe került az az akadémiai cég, amely a magyar termőterületek mintegy felét látja el a búza vetőmagjával. Az ide vezető úton a kormány először az MTA kutatóhálózatát bombázta szét, utána az egyetemi autonómiát sértette meg a Fidesz-közeli alapítványokkal, majd a pénz is elfogyott.
A magyar gabonatermesztők mérsékelt versenyképessége is oka annak, hogy a kormány szeptember közepe után is fenn akarja tartani az importtilalmat. A hátrányt a tudomány segítségével lehetne leküzdeni.
Még két hétig érvényes az uniós ukrán gabonatilalom, amelyen az EU öt ország, közöttük Magyarország piacát kívánja megvédeni. A folytatás azonban meglehetősen bizonytalan: a mezőgazdaságért felelős lengyel biztos meghosszabbítaná a tilalmat, de a hivatalos álláspont nem ez.
A közelmúltban két új rizsfajta is született a MATE szarvasi Galambosi Rizskísérleti Telepén, ahol kutatással, nemesítéssel és a hazai rizstermesztés vetőmagbázisának előállításával foglalkoznak a szakemberek. Az egyik legfőbb cél az, hogy a rizstermesztés jelentős vízigényét csökkenteni tudják.
Sürgősségi támogatást ad a gabona- és olajnövény-ágazat szereplőinek a magyar kormány, de nem saját ötletre és pénzből, hanem az Európai Bizottság döntése nyomán és uniós forrásból.
A félresikerült kaszinóprojekt után agrárlogisztikai központot terveztek a Bezenye határában lévő több száz hektáros pazar, kiaknázatlan területre, de ebből egyelőre semmi nem lesz.
Jelenleg már csak az ország nagyjából egyharmada aszálymentes.
Előrejelzések szerint 2050-ig a dinamikus népességnövekedéssel párhuzamosan a globális élelmiszerigény is mintegy 70 százalékkal megugrik majd, miközben a mezőgazdaság helyzetét már most megnehezíti a vízkészletek szűkössége, az ellátási láncok akadozása és az egyre gyakoribb szélsőséges időjárási körülmények. Hogyan forradalmasítja a big data a mezőgazdálkodást, mire jók a távérzékelő rendszerek és hogyan működik a digitális rovarcsapda? A robotika, az automatizálás és a mesterséges intelligencia nem csupán a termelés hatékonyságát és volumenét növelik, de kiaknázásukkal egyben a fenntarthatóságba is fektetünk. A Stylers információtechnológiai cégcsoport elemzésében napjaink legfontosabb agrártechnológiai trendjeit gyűjtötte össze.
Vlagyimir Putyin orosz elnök megígérte az afrikai országoknak, hogy nem lesz gond, miközben nem is nagyon titkolta: épp ez volt az egyik legfőbb célja, amikor nem hosszabbította meg a gabonaegyezményt Ukrajnával, melyet az ENSZ és Törökország garantált.
Egyre aktívabbak az áfacsalók a zöldség-gyümölcs kereskedelemben – állítják kertészek, akik szerint az ok abban keresendő, hogy a magyar adókulcs kétszer-háromszor akkora, mint a szomszéd országokban. Az adóelkerülést a romló gazdasági környezet is ösztönzi. Viszont az ágazathoz hamarosan dőlnek az olyan uniós pénzek, amelyeket Brüsszel sem blokkol.
