Ismét Brüsszelben tüntetnek a gazdálkodók, megmozdulásukat az agrárminiszterek tanácskozására időzítették. Úgy tűnik, meghallgatták a kéréseiket, mert a mezőgazdasági termelőket érintő könnyítéseket jelentettek be. Azonban nem biztos, hogy ezzel be is érik a tiltakozók.
A japán állattenyésztők szerint a szarvasmarhák már annyira szenvednek a vérszívóktól, hogy az a szaporodásukra is negatívan hat. Szerencsére filléres megoldással tudtak segíteni a problémán.
A felvásárlási árak itt a legalacsonyabbak az unióban, a termelési költségek viszont a legmagasabbak – magyarázza Máhr András, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége főtitkárhelyettese, hogy az agráriumból eltűnt a nyereség.
Az ukrán gabona behozatalának engedélyezése mellett az orosz kitiltása lehet a cél, de ez vajon milyen irányba mozgatja az árakat Európában?
Máhr Andrással, a MOSZ főtikárhelyettesével beszélgetett a HVG az agrárium esélyeiről.
Új vertikális farmot építenek Dubajban. Az ottani növénytermesztéshez 98 százalékkal kevesebb víz kell majd annál, mint amennyit a hagyományos módszerek igényelnek. A GigaFarm 2026-ban nyílhat meg.
A klímaváltozás közepette a mezőgazdasági termelés egyre bizonytalanabb és egyre költségigényesebb. A szélerőművek kevés helyet foglalnak, így jól passzolnak a mezőgazdasághoz, a megtermelt áram felhasználható helyben, vagy pluszbevételt hozhat.
Az Európa-szerte lezajlott tüntetések hoztak némi eredményt a gazdáknak, a tagállamok egyes adminisztratív terhek csökkentéséről döntöttek, volt olyan jogszabály-javaslat, amelyet vissza is vontak, azonban egy már veszni látszó új törvény elfogadásával a zöldek nagy diadalt értek el.
Közel ezer mezőgazdasági jármű és ennél jóval több termelő tiltakozott Brüsszelben az EU mezőgazdasági politikája ellen. A gazdák legutóbb február 1-jén, a rendkívüli uniós csúcstalálkozóra időzítették megmozdulásukat, most pedig az agrárminiszterek tanácskozásával azonos időben vonultak az utcára.
A klímasemlegességi célok eléréséért hozott új EU-s szabályok rég nem látott ellenállási hullámot keltettek a tagállamok agrárszektoraiban. Az EUrologus összeszedte, miért tüntetnek, és mit értek el eddig az EU-szerte traktorokkal felvonuló gazdák.
A 2024-es választási évben csökken a farmok jövedelme, elsősorban az alacsony gabonaárak miatt – jósolja az agrárminisztérium Washingtonban. Mindez jó hír lehet Biden elnöknek, hiszen az infláció mérséklődhet, más oldalról viszont az elégedetlen farmerek aligha szavaznak rá.
A környezetvédelem számos területén van még hová fejlődniük az uniós tagállamoknak, például a hulladékgazdálkodásén és a levegőminőségén. Az EU-s szabályokat nem minden esetben alkalmazzák megfelelően, lenne tennivaló az energiaszegénységgel, a vízválsággal és a Natura 2000 területek kezelésével is – derül ki az Európai Bizottság környezetvédelmi biztosával, Virginijus Sinkevičiusszal készült interjúban, amelyben szóba kerülnek a farkasok és az akkugyárak is.
Óránként egy kamiont engednek át, és a lengyelországi közúti forgalmat is több száz ponton akadályozzák.
A tüntető gazdák visszavonulásával elérte első sikerét az új francia kormányfő, aki az állam autoritásának erősítését célzó lépéseket vázolt fel parlamenti szűzbeszédében, követve a jobbra húzódó államfőt, Emmanuel Macront.
Az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy visszavonják a növényvédő szerek csökkentéséről szóló javaslatukat. Ursula von der Leyen erről az Európai Parlament plenáris ülésén beszélt. A döntés egyik oka a gazdák tiltakozása, de az is tény, hogy a javaslatról elakadtak a tárgyalások az EP-vel és a tagállamokkal egyaránt.
A Die Welt tudósítója szerint a nyugat-balkáni térség egyre távolabb kerül a nyugati integrációtól. Két amerikai szakértő szerint egy új stratégia megmentheti Ukrajnát. Az európai zöldek és a tüntető gazdák összefeszüléséről ír a Süddeutsche Zeitung. A Project Syndicate szerzője szerint a szélsőjobb és szélsőbal egyaránt veszélyt jelent Németország számára. A Wall Street Journal és a Guardian az izraeli helyzetről ír. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Az ELTE kutatói egy tanulmányban összefoglalták, mitől volt annyira nehéz 2022 nyara az ország keleti részén, és javaslatot is tettek a megoldásra. Röviden: több vizes élőhely kell. És jól párologtató növényzet.
Most viszonylagos csönd van a rossz hírű gyomirtó szer, a glifozát körül, sőt néhány hónapja az EU-ban tíz évvel meghosszabbították a használati engedélyét. Az egyik nagy gyártó, a német Bayer mindenesetre, különösebb hírverés nélkül, a vegyszer barátságosabb utódjának fejlesztésén dolgozik.
A csütörtöki brüsszeli csúcsot elemzi a nemzetközi sajtó a Spiegeltől a Politicón át a Süddeutsche Zeitungig: a meghatározó vélemény, hogy Orbán Viktor az utolsó pillanatban szembesült azzal, hogy egyedül maradt, így letette a fegyvert. A BBC szerint Orbán már ki is választotta, milyen terepen vívja meg a következő csörtét az EU-val. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Sok polc, kevés áru, egy lelkes házaspár két kisgyerekkel a kocsmából kialakított bolt pultja mögött: épp harminc éve, 1994. január 17-én így indult a baki gazdabolt története. A mára 30 milliárdos forgalmúvá érő Baki Agrocentrum története azonban jóval előbb kezdődött, és a tulajok úgy tartják: ma már 60-80 évre előre megírták pár fejezetét.
