A mezőgazdaságban ma már nem agrármérnököt vagy növénybiológust keresnek, hanem informatikusokat

Az oroszoknak jöhet jól az a különös találkozó, amelyre a budapesti atlétikai világbajnokság adott alkalmat, méghozzá Orbán Viktor kormányfő jóvoltából. A magyar miniszterelnök vendégeként Vlagyimir Putyin személyes megbízottja, a tatár elnök, Rusztam Minnyihanov itt tárgyalhatott a török államfővel és a katari emírrel arról, hogyan juthatna el az orosz (vagy netán a lopott ukrán) gabona Afrikába.

A piaci rés tátong, hiszen amióta az oroszok ismét blokkolják a fekete-tengeri kikötőket, vagyis nagyjából a nyár közepe óta az ukrán terményexportnak már a harmada megsemmisült, amit az oroszok örömest pótolnának Afrikának. Kérdés, mi ebből a haszna Magyarországnak, hiszen az elemzők azzal számolnak, hogy ha Ukrajna nem talál piacot a búzájának, akkor csökkenteni fogja a termesztést, ami felfelé hajtja a globális piaci árakat.

Az Orbán-kormányt viszont láthatóan inkább az izgatja, hogy a gabonatermesztő magyar gazdaságok a pénzüknél maradjanak, és az ukrán termény ne törje le az árakat. Holott elvileg szabadpiac van, a gabona felvásárlói és feldolgozói (meg persze a fogyasztói) abban lennének érdekeltek, hogy minél olcsóbban juthassanak hozzá az alapvető élelmiszer-alapanyagokhoz. Ráadásul egy olyan országban, amely 2004 óta az Európai Unió tagja, és évente 500–600 milliárd forintos nagyságrendben kap támogatást a mezőgazdasága, elég nagy blamázs, ha csaknem 20 év alatt nem tudott annyira versenyképessé válni, hogy egy-egy kellemetlenebb évet át tudjon vészelni.

Nem látszik a kormány gabona-szabadságharcának a vége

Az EU gesztust gyakorolt az ukrán gabona ügyében, a magyar kormány mégis tovább izmozik. Az exlex állapot a teljes magyar agráriumot sújtja.