16 bank közül csak kettőnél találta rendben az előtörlesztések kezelését az MNB, a többiek rosszul tájékoztattak róla, és késve számolták el az ilyen befizetéseket. Négyüket meg is bírságolták.
Hogyan zárulnak ördögi körbe a makrogazdasági válságtényezők? Megúszhatjuk-e megszorítások nélkül, megmenthetnek-e minket az EU-s pénzek? Miért kerül ennyibe a benzin és tényleg lehet-e 750 forint januártól egy liter? Közéleti podcastunkban összefoglaltuk az elmúlt hetek gazdasági híreit és megnéztük, van-e kiút a szorult helyzetből.
A jegybank elnöke szerint az MNB 2021 tavaszán a világon az elsők között ismerte fel az inflációs tendenciák megváltozását és hívta fel a figyelmet a tartósan magas infláció veszélyére.
A Gazdaságfejlesztési Minisztérium önkéntes kamatstop bevezetésére kéri a bankokat, legalábbis ez szerepel a minisztérium által kiadott közleményben. De mely hitelekre lehet érvényes a kamatplafon, és milyen hatása lehet ennek a lépésnek? A Bankmonitor szakértői ennek jártak utána.
Rendesen elszámolta magát a kormány: 3,9 százalék helyett 5,2 lehet az idei hiány, mert nincs elég áfabevétel, ellenben drága az államadósság finanszírozása. A korábban várt 0,5 százaléknál is nagyobb lehet a gazdasági visszaesés, az éves átlagos infláció 18 százalék körül alakulhat, miközben egy felmérés szerint a magyarok majdnem fele nyomorog vagy a nyomor szélén áll. Ehhez képest nem a nyugdíja felét, csak a harmadát kapja meg kiegészítésként egy átlagos nyugdíjas. Kiderült viszont, hogy olyan nincs, hogy valami olcsó, a fast fashion legalábbis nem az, de azért egy albán tengerparti lakás még nagyon megérheti. Vonattal viszont jobb, ha nem próbálunk menni. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Vége a jegybanki vészhelyzetnek, kivezetik az egy éve ideiglenesen működő, az árfolyamválság megakadályozása érdekében bevezetett eszközöket, megszűnik a kettős kamatrendszer. A következő hónapokban a 13 százalékos alapkamat csökkentése is terítékre kerül, de még sokáig maradnak a magas kamatok. Orbán Viktor az Országgyűlésben rombolta a jegybank hitelességét, minisztere, Nagy Márton pedig harcot hirdetett.
Az árfolyam-stabilitás kulcskérdése a növekedésnek és a hiánypályának, ezért mindent megtesznek a hazai szervek – mondta egy konferencián Varga Mihály pénzügyminiszter. Elmondása szerint teljes szakmai egyetértés van a jegybank és a költségvetési oldal között az infláció letörésében, kérdésünkre elmondta, szakmai vita övezi a jegybanki veszteség kérdését általában is, az se biztos, hogy egy jegybanknak kell-e legyen tőkéje.
Surányi György volt MNB-elnök állítása, miszerint "egy modern jegybank hatékony működéséhez, hiteles antiinflációs politikájához nincs szüksége tőkére", ellentmond saját, a kormány fiskális és az MNB monetáris politikájának – egyébként maradéktalanul helyes – súlyos kritikájával, írja szerzőnk. Vélemény.
A Global Faktor nem volt jogkövető, nem működött együtt a felügyelettel, ezért engedélyeit visszavonták és elrendelték felszámolását. A cég piaci súlya kicsi, bezáratásának nem lesz érdemi hatása a pénzügyi piacokra.
Ha az állam a budai Várat és a Karmelita kolostort a jegybankba apportálja, formálisan eltüntetheti ugyan a tőkehiányt, de semmit nem old meg – hoz abszurd példát a HVG-nek írt elemzésében Surányi György egyetemi tanár, volt MNB-elnök arra, mennyire téves irányt vett a jegybanktörvény tervezett módosítása.
Idén fájdalmas, 0,7 százalékos zsugorodás vár a magyar gazdaságra, 2024-től lassú növekedés indulhat el, de még 2025-ben sem érheti el a bővülés üteme a tavalyi szintet. Az Equilor szerint a nagy jegybankok és a magyarhoz hasonló fejlődésben lévő piacokon a kamatemelések ideje kifut, a növekedést támogató lényegi csökkentés viszont távol van, és ez most eleve egy kockázatos terep.
Elértük az eredeti hiánycél 97 százalékát, miközben az inflációnk csak 16,4 százalékig csökkent; az állam vételi ajánlatot adott be a Budapest Airportra; új, sokkal szigorúbb szabályozásra készül az EU a nagy techcégek ellen. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A vidéki autósok mintegy 47,9 ezer forintos átlagdíja csaknem 28 ezer forinttal maradt el a budapestiek közel 75,7 ezer forintos átlagdíjától idén június végén.
Az Európai Központi Bank jóváhagyta a hazai tervet, amivel tehermentesíti a költségvetést annak a több százmilliárdos veszteségállománynak a fedezésétől, ami felhalmozódott a Magyar Nemzeti Bankban. A részletek még nem ismertek, annyi azonban várható, hogy módosulnak a költségvetési kilátások, egyben a gazdasági kormányzat mindenképpen sikerként könyvelheti el, hogy időt, több évet nyert magának a kérdés rendezésére.